Honnan van ennyi pénzük, sokszor több ezer eurójuk, miközben nincstelen menekültnek mondják magukat?
Nem mindig azért menekülnek, mert szegények, hanem azért, mert élhetetlenné vált a világuk. Sok és sokféle ember akad a menekültáradatban. Rengetegen valóban nincstelenek, ha volt is némi pénzük, amikor elindultak, az elfogyott a sokszor hetekig, hónapokig tartó út során. Vannak olyanok, akik a családjuk által összeadott kisebb-nagyobb összeggel keltek útra, s bár 1-2 ezer euró soknak tűnhet, árnyalja a képet, hogy ez olykor tíz-húsz ember minden megtakarítása. És persze sokan vannak – jobbára Szíriából –, akik minden értékesíthető vagyontárgyukat pénzzé tették, mielőtt útra keltek, így valóban jelentős összeggel érkeznek. Egy középkorú, Damaszkuszból menekülő tanár egy köteg eurót a kezében fogva magyarázta tudósítónknak, hogy ez minden, amit húsz év munka után meg tudott menteni.
Hogyan lehetséges, hogy ilyen jó ruháik vannak, ha háború elől menekülnek?
Munkatársaink tapasztalatai szerint az öltözékek között is nagy különbségek figyelhetők meg. Az Afganisztánból érkezők jó része rongyos nadrágban, pulóverben, kitaposott, olykor lyukasra gyalogolt lábbeliben érkezett Magyarországra, s ők szinte mindent elfogadtak az adományruhák közül a tranzitzónákban. Egész más a helyzet a szírek többségénél, akik közül sokan divatos, márkás ruhában jöttek. Ezen viszont nincs miért csodálkozni, ismerve az Afganisztán és a még háború előtti Szíria életszínvonala közötti különbséget.
Hogyan van, hogy annyian hordanak maguknál okostelefont?
A készülék elengedhetetlen az utazáshoz. Így tartják a kapcsolatot rokonaikkal, barátaikkal – mondjuk azokkal, akik egy másik vonatra jutottak fel a Keleti pályaudvaron –, és így jutnak hozzá nélkülözhetetlen információkhoz. Múlt pénteken és szombaton, amikor gyalog indultak Ausztriába a Keleti pályaudvartól, az okostelefonok térképein nézték meg, merre kell menniük.
Miért nem lehet fegyverrel megállítani őket a déli határnál?
A fegyverhasználat feltételeit a rendőrségi törvény szabályozza: a jogszabály szerint lőni csak a mások élete elleni közvetlen fenyegetés, vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítása érdekében lehet. Ez szóba jöhetne akkor is, ha valaki terrorcselekményt követ el, lőfegyvert akar erőszakosan megszerezni, illetve a támadás a rendőr életét, testi épségét fenyegeti. Ez utóbbi gumiparagrafusnak tűnik, hiszen egy ökölcsapás is okozhat súlyos sérülést, ám a jogszabály bevezeti az arányosság fogalmát. Vagyis: rendőr kényszerítő eszközt csak erre figyelemmel alkalmazhat. Ebből következik, hogy amikor valakit puszta kézzel támadnak, az elkövetőt nem lehet lelőni, mert vannak más eszközök. Ilyen a testi kényszer, a bilincs, a gumibot, a könnygáz, a szolgálati kutya, s ha mindez hatástalan, a lőfegyver kizárólag akkor jöhetne szóba. A migránsok egyébként soha nem támadtak, amikor átlépték a magyar államhatárt, de ilyen helyzet nem is fordulhatott elő, hiszen eddig senkit nem akartak feltartóztatni.
Azt, aki már bejött, de nem kap menekültstátust, hogyan toloncolhatjuk vissza?
Erre két lehetőség kínálkozik. Magyarország több állammal – például Szerbiával is – kötött visszafogadási megállapodást, amely szerint a másik fél területéről jogellenesen belépő személyt rövid úton vissza lehet toloncolni. Ez alapján Szerbiának mindenkit át kellene vennie, aki onnan érkezve lépte át jogellenesen a magyar határt. Egyelőre nem tudni, hogy ezt megteszi-e, bár az unióval is kötött visszafogadási megállapodást. Vélelmezhető azonban, hogy százezres nagyságrendben nem tesz majd eleget ennek a kötelezettségnek. Egyszerűbb a helyzet abban az esetben, ha olyan menekülőkről van szó, akik más uniós tagállamból – így Romániából vagy Horvátországból – jönnek. A dublini rendeletre hivatkozva a migránsokat visszaküldhetnénk oda, ahol először léptek be az Európai Unióba. Ez Görögország esetében is érv lehetne, de ott a menekültügyi ellátórendszer a közösségi előírások szerint nem tekinthető megfelelőnek, emiatt oda akkor sem küldhetünk vissza senkit, ha bizonyítható, hogy a menedékkérő először ott lépett az unió területére.
Miért nem képesek nyugodtan várni a regisztrációra Röszkénél, ha mi is tudunk több órát várakozni a kórházban?
A többség egyszerűen nem akar regisztrálni, mert attól tart, hogy a dublini rendelet alapján ide kerülne vissza, ha végül nem kapna menekültstátust nyugatabbra. Aki viszont kórházba megy, meg akar gyógyulni, ennek megfelelően tűri a várakozást.
Miért békésnek ábrázolják őket, miközben már késeltek, Molotov-koktélokat is dobáltak?
Nincs rendőrségtől származó információ arról, hogy a menekültek ilyen bűncselekményeket követtek volna el.
Miért dobálják el a szendvicseket, amelyeket adományként az önkéntesektől kapnak?
Voltak pillanatok, amikor az önkéntesek is döbbenten figyelték, ahogyan a menekültek az adomány-élelmiszert és innivalót eldobják. A bicskei vasútállomáson például a vágányok közé hajították a kekszet és a vizet, így tiltakoztak amiatt, hogy a rendőrök kelepcébe csalták őket, s nem engedik tovább a vonatot Németország felé. Az M1-es autópályán a múlt pénteken volt példa arra, hogy teli ásványvizes palackokat dobtak az útszéli árokba. Volt, aki pazarolt, ám sokan nem ismerik a szénsavas vizet, ezért nem mernek inni belőle. Volt, aki már nem tudta visszautasítani a folyadékot, de nem volt képes magával cipelni sem. Megesett, hogy főtt ételek, szendvicsek kerültek kukába, mert a menekültek nem tudták eldönteni, vallási előírásaiknak megfelelnek-e. Ami biztos: egyesek visszaéltek a civil és az állami segítséggel, de a döntő többség hálás mosollyal fogadta a támogatást, sokuk rendőröket, újságírókat is megkínált belőle, amikor útitársak voltak.
Miért szemetelnek?
Bejárták az internetet a pénteki menetelés után a képek, amelyeken az út mentén hagyott szemét volt látható. Munkatársaink az autópálya leállósávjában egyetlen szemetest sem láttak. A táj éppúgy nézett ki, ahogy egy kulturális fesztivál vagy utcai rendezvény után szokott. Ugyanakkor tény, hogy a tranzitzónák is sokszor tele voltak hulladékkal, és az önkéntesek takarítottak.
Miért a Keleti pályaudvaron tanyáznak több ezren, ha mehetnének táborba is?
A menekültek többsége semmit nem akar Magyarországtól, Németországba akar eljutni mielőbb, oda pedig a Keleti pályaudvarról indulnak a vonatok. A tömeg azért alakult ki, mert hosszú időn át érvényes jeggyel sem szállhattak fel a járatokra.
Miért engedjük be őket, ha fertőzéseket terjeszthetnek?
Nem terjesztenek fertőzéseket. A járási tiszti főorvosok által elrendelt szűrővizsgálatok eredményei alapján a hepatitis B (májgyulladás) és a szifilisz (vérbaj) a leggyakrabban előforduló fertőző betegség a migránsok között. Találtak továbbá néhány hepatitis C- és HIV-fertőzött beteget. A felsorolt betegségek csak közvetlen (szexuális) érintkezés, illetve vér útján terjednek, tehát aligha a menekültlét körülményei között. Magyarországon a menekültek körében olyan fertőző megbetegedésekre lehet számítani, amelyek zsúfolt helyeken, a kívánatos higiénés viszonyokat nélkülöző közegben egyébként is kockázatot jelentenek. Ilyenek a különböző gyomor-bélrendszeri kórokat (hányást, hasmenést, súlyosabb esetben vérhast, tífuszt) okozó vírusok, baktériumok, továbbá a rühesség, a tetvesség. Ezek a kórokozók jellemzően kontakt úton (például szennyezett kéz) és a szájon át a szervezetbe jutva okoznak fertőzést.
*
Összeállításunkat készítette: Bita Dániel, Boda András, Danó Anna, Gergely Márton, Körösi Ivett, Lencsés Károly, Nagy N. Péter, Pető Péter, Tanács István
*
Tervezzük, hogy a menekültválság külpolitikai vonatkozásairól is hasonló összeállítást készítünk. Ha maradt megválaszolatlan kérdése, kérjük, írjon a szerkesztoseg@nepszabadsag.hu-ra!
