Minden háztartástól elvárják, hogy jövedelme meghatározott részét lakásfenntartásra költse. Amennyiben a háztartás elismert lakásköltségei ezt meghaladják, a különbséget a támogatás fedezi. Ennek átlagos összege az új rendszerben több mint a kétszerese a korábbinak.
A lakhatás megtartását segíti az adósságkezelési szolgáltatás javítása is, amely már kéthavi eladósodás esetén lehetővé teszi a szolgáltatás igénybevételét. Másrészt – folytatta Szabó – nagyobb védelmet nyújt a lakhatás elvesztésével szemben: különösen a gyermekes családok és azon háztartások esetében, amelynek legalább egyik tagja tartós beteg, fogyatékkal élő vagy idős. A támogatásokra való jogosultságot a rászorultság mértéke határozza meg, az összege függ a háztartás nagyságától, így a gyermekek számától is.
A családok és gyermekek átmeneti otthonainak támogatására mintegy húszmilliót, hajléktalanellátásra hatmillió forintot költöttek tavaly a XIV. kerületben. Az ellátás egy részét az állam, illetve a főváros finanszírozza – ezen felüli összegről van szó.
Zuglóban a 2015-ös adatok szerint a támogatásban részesített háztartások száma 987 volt. Közülük a korábbi rendszerben 403 háztartás nem kapott támogatást. A minimumjövedelem-juttatásra 51 millió forintot költöttek, a szintén új támogatási formaként adott karácsonyi élelmiszercsomagra 20 milliót.
A szociális rendeletet idén februárban újra módosították: emelték a minimumjövedelmet, a lakásfenntartási támogatás minimális összegét, tágították az eseti segély, az iskolázási támogatás jövedelemhatárát (utóbbinak az összegét is), bevezették a gyógyszertámogatást.
Zugló éves költségvetése mintegy 22 milliárd forint volt, hasonlóan a Józsefvároshoz, amely lélekszámában jóval kisebb, de alighanem az egyik legtöbb szociális problémával küzdő kerület. A módosított előirányzat a Józsefvárosban megközelítette a 24 milliárdot.
A szociális kiadásokat Zuglóban 357 millió forintra tervezték, a végleges szám – a készülő zárszámadás alapján – várhatóan 330 millió körül alakul. Ebből önként vállalt feladatokra 169 millió forint ment el, ám ez nem tartalmazza az intézményi adatokat. Józsefvárosban az önkormányzat tavaly kötelező feladatként sokkal többet, mintegy 1 milliárd 310 millió forintot költött szociális célokra, önként vállalt feladatként pedig csaknem 264 millió forintot.
A VIII. kerületből nyilatkozatot nem kaptunk, csak – igénylésünk nyomán – egy adatsort. Az önkéntes kategóriában a legnagyobb tételt (88 millió forintot) a házi segítségnyújtás teszi ki, majdnem 75 millió forint jutott a hajléktalanok ellátásával foglalkozó LÉLEK Programra is. Ez utóbbi azért is meglepő, mert a kötelező hajléktalanügyi feladatok rubrikájában egyetlen forint sem szerepel, másrészt a program mindössze 53 rászorulót ért el. Családsegítő központra 47 millió forint pluszt különítettek el, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra 8,4 milliót.
Józsefvárosban az önkormányzat kérésére a végrehajtók együttműködnek abban, hogy május előtt és szeptembertől ne legyen kilakoltatás. Május és szeptember között is csak az önkényes lakásfoglalók, illetve azok esetében lehet biztosan kilakoltatás, akikkel szemben magatartási problémák miatt mondták fel a bérleti szerződést. Őket kivéve mindenkit tájékoztatnak az adósságrendezés lehetőségeiről, akinek végrehajtási szakaszban van az ügye.
