Az idén azonban 13-14 milliárd lesz a számla, mert minden indulónak jelentős állami pénz jár. Az országos listát állító pártok – attól függően, hány körzetben lesznek jelen – körülbelül 150 milliótól csaknem hatszázmillióig terjedő összeget kaphatnak. A Fidesz–KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali Összefogás mind a 106 egyéni választókerületben állított jelöltet, ami 597 milliót ér. Ez a négy szervezet együttesen 2,4 milliárd forintot tehet zsebre.
|
Ekkora boríték már nem lesz elegendő
Szabó Bernadett / Népszabadság |
Az a párt, amely legalább 54 körzetben indul, 298 millióra számíthat, míg 27 egyéni jelölt – ez a listaállítás minimumfeltétele – 149 milliót ér. A nagyok mellett további huszonhét politikai szervezet már állíthat országos listát, ami még hárommilliárd kiadást jelenthet, miközben nyilvánvaló: sokan csak a pénzért indulnak.
Ezzel azonban még nincs vége, mert az egyéni jelöltek – számuk akár kétezer körül is lehet – egy-egy milliót kapnak – ez megint kétmilliárd. Igaz, ha valaki nem éri el a kétszázalékos szavazatarányt, a támogatást vissza kell fizetnie, így talán másfél milliárd is visszafolyhat a költségvetésbe, ha a pénzt sikerül mindenkitől behajtani.
A jelöltek korábban egymilliót, illetve a pártok összesen legfeljebb 386 milliót költhettek a kampányra, míg a limit most jelöltenként ötmillióra –tehát politikai szervezetenként legfeljebb 995 millióra – emelkedett. Civil szervezetek számos alkalommal felhívták már a figyelmet arra, hogy a pártok, főként a 2006-os kiélezett versenyben, a többszörösét költötték az engedélyezettnek.
Ezúttal valóban rövidebb a kampány, de a politikai reklámok és a közterületi hirdetések korlátozása miatt a limitet talán nem lépik túl. A 2010-es hat országos listával szemben viszont a dolgok tegnap esti állapota szerint most áprilisban harmincegy lesz, tehát igencsak sokan beszállnak a kampányba, amihez elég bőkezű állami támogatás jár, így a végösszeg a korábbi sokszorosa lehet.
A Fidesz nem titkolt célja volt, hogy az ellenzék megosztása érdekében olyan rendszert alakítson ki, amely minél több párt számára lehetővé teszi a választáson való részvételt. Ez a törekvés maradéktalanul megvalósult, miközben a jelöltek óriási száma miatt nemcsak a kampánytámogatás összege nő. Könnyen lehet, hogy a januárban még négymilliárdosra becsült választási büdzsé is részben emiatt változott, hiszen a szakemberek most már másfélszer ennyiről beszélnek.
Az eredetihez képest emelkedhet a tervek szerint a nettó 2,3 milliárdos nyomdaszámla, illetve a szállítási költség is, hiszen a szokványos méretű szavazólapokhoz egykor hetven-nyolcvan tonna papír elég volt. Most viszont ahhoz, hogy 20-25, vagy ha mindegyik szervezet országos listáját jóváhagyják, akkor 31 párt elférjen egymás mellett, gigantikus méretű – másfél-két méternyi hosszúságú – lap kell. Vagyis: a nyomtatványokat drágábban lehet előállítani, és az akár több száz tonnányi papírt nem negyven, hanem esetleg három-négyszer annyi kamionnal lehet majd elszállítani. Nagyobb borítékokra, esetleg a 11 ezer szavazókörben a szokásosnál nagyobb méretű urnákra is szükség lesz.
A jelöltcunami már-már a választás lebonyolítását veszélyezteti – és persze annak komolyságát teszi kockára. Bizonyára sokkal több időt töltenek majd az emberek a szavazókörökben, ahol egy szűk fülkében kell megküzdeniük a kezelhetetlen méretű szavazólapokkal, így sorban állásra lehet számítani. Meg arra, hogy a szavazatszámlálók lassabban végeznek az összesítéssel, ezért biztosan nem lesznek majd a szokott időben – a szavazás napján este tíz körül – előzetes eredmények sem.
Az Összefogás a 30. helyen
A Nemzeti Választási Bizottság tegnap kisorsolta, hogy a pártok milyen sorrendben szerepelhetnek majd a listás szavazólapokon (ha valamelyik később kiesik, a következők előbbre lépnek). A Fidesz–KDNP a 9., az LMP a 14., az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP a 30., míg a Jobbik az utolsó, 31. helyre került.
TI: Ez nincs rendben!
Az jó, ha a kampányköltségek nagyobb részét az állam fizeti, mert ezzel csökken a korrupció kockázata– hangsúlyozta kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Az egész rendszer azonban szerinte még sincs rendben. Miközben az egyéni jelölteknek az egymillióval szigorúan el kell számolniuk, és aki nem szerzi meg a körzetében leadott szavazatok két százalékát, annak a pénzt vissza kell fizetnie, a pártok esetében a szabályozás sokkal megengedőbb.
Ligeti kiemelte: a jelölőszervezeteknél a jogszabályok a százmilliós nagyságrendű támogatás felhasználását nem kötik eredményességi küszöbhöz, és a pénz esetleg szabálytalan felhasználása miatt sem helyeznek kilátásba komolyan vehető szankciókat. A korrupció elleni szervezet szakértője úgy véli, a kampányfinanszírozásról szóló törvényből tudatosan maradtak ki egyes elemek, hogy minél több pártot ösztönözzenek a választáson való részvételre, amelynek révén az ellenzéki teret megoszthatják.
A Transparency International nem a túlköltekezésben látja a legnagyobb korrupciós kockázatot.
Inkább azt kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályok az álcivilekre – ilyen a CÖF – semmiféle korlátozást nem tartalmaznak, akik emiatt óriási összegeket költhetnek el ellenőrizetlenül és átláthatatlanul. Ligeti aggályosnak tartja, hogy álpártok sora milliárdokat szivattyúzhat ki a költségvetésből és ezen a téren csak az ÁSZ ellenőrzésére lehet hagyatkozni. A harmadik probléma – tette hozzá –, hogy az állami szerepvállalásnak a kampányban nem vetettek gátat, így a kormány közpénzből százmilliókat költhet saját népszerűsítésére, amint az megtörtént a „Magyarország jobban teljesít!” névre hallgató, úgynevezett lakossági tájékoztató esetében. (L. K.)
