„Miért akarja a kormány beosztani a szabadidőnket?”

A kép azonban közel sem ennyire egyszínű. A súlyokkal két állással odébb birkózó, 27 éves Kálóczi Krisztián autókereskedő például örül a változásnak, mert így az áruházakban dolgozók együtt lehetnek a családjukkal, s azok, akik eddig vásárlással töltötték a vasárnapot, más, ennél értékesebb tevékenységet folytathatnak. A férfitől megtudjuk, hogy egy baptista közösséghez kötődik, így hívőségének szerepe van a vasárnapról vallottakban. Kálóczi is egy haverjával, a 22 éves Huszka Tamással közösen edz, ő viszont ellenzi a zárva tartást, s ha lesz referendum, biztos, hogy elmegy voksolni. A műszaki cikkekkel kereskedő férfi nem vallásos, de hisz valamilyen felsőbbrendű lényben.

A 37 éves Jakab Pethes Tímea, aki férjével ingatlanirodát működtet Baranyában, azért támogatja az új törvényt, mert abban bízik, hogy a családok így többet sportolnak. Az asszonnyal férje is egyetért. A már idézett Sólyom erre azt mondja, hogy ő vasárnap is sportol, a vásárlás ebben nem gátolja. Kálóczi – a hit parancsa mellett – egy gazdasági érvet is említett, szerinte a vasárnapi, unatkozó vásárlás pazarló, mert ha az ember túl sok időt szán az üzletekre, akkor szórja a pénzt.

Kiss Kálmán, az 50 éves zalaegerszegi karbantartó meg azt jósolja, hogy most leszünk majd pazarlók az élelmiszerboltokban, mivel – tudva, hogy vasárnap csak a drága kisboltokban vásárolhatunk – bespájzolunk, aztán meg kihajítjuk a feleslegesen megvett, nem eléggé friss áru egy részét. A férfi attól is tart, hogy pénteken és szombaton elviselhetetlen lesz a tömeg az áruházakban. A törvényváltozást támadók közül sokan hangsúlyozták, hogy a kisboltok – élve a lehetőséggel – az eddiginél is drágábban kínálják majd portékáikat. A nagyok vasárnapi szünnapjával egyetértők viszont úgy vélik, ettől nem kell félni, hisz nagyobb lesz a kisboltok vasárnapi forgalma, így nem lesznek ráutalva a drágításra.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Az egyik Eger melletti kis faluban élő, háromgyermekes Szilágyi Melinda arról beszélt, hogy mostantól sokkal komolyabb szervezést igényel majd, ha a fiaiknak ruhát kell venni. A nagyszülők a Dunántúlon laknak, vasárnaponként látogatják őket, s eddig ilyenkor beugrottak a főváros valamelyik plázájába. Immár ezt nem tehetik meg, s mivel külön a vásárlás miatt Pestre kell menniük, növekednek költségeik.

Egerben ugyanakkor többen mondták, tudatos vásárlóként örülnek a hipermarketek bezárásának, s abban bíznak, hogy felértékelődnek a termelői áruk. A hevesi megyeszékhelyen március elején nyitott ki az új Kisasszony-piac, ahol a régi hagyományokat felidézve nemcsak élelmiszereket, hanem egyéb fogyasztási cikkeket is lehet majd venni. Itt vasárnaponként a hazai termékek piacát hirdetik, de időközönként régiség- és autópiacot is szerveznek. Valószínűleg nem véletlenül esett egybe a piac megnyitása a szupermarketek tervezett bezárásával, az új közösségi tér ugyanis alternatívát jelenthet sokak számára a hétvégi bevásárláshoz.

Debrecenben roppant népszerűtlen az üzletek vasárnapi zárva tartásának ötlete – tudósítónk tapasztalata alapján. A válaszadók többsége szerint az országban sok év óta kialakult gyakorlatot hiba felrúgni azzal a mondvacsinált indokkal, hogy ha zárva lesznek az üzletek, akkor többet lesznek egymással a családtagok. Egy debreceni asszony így fogalmazott: olyan ez, mintha a parlament megtiltaná a vasárnapi mobiltelefonálást és az internetezést azzal a céllal, hogy a családtagok inkább egymással beszélgessenek. A kutatások azt támasztják alá, hogy az okostelefonos kommunikáció révén inkább bővül az emberi kapcsolatok száma, semmint csökken.

Egy szekszárdi pedagógus házaspár sértőnek érzi az új törvényt. A 32 éves feleség így érvel: – Miért akarja a kormány beosztani a szabadidőnket? Azt hiszik, hogy ők mindent jobban tudnak? Miért nem bízzák ránk, hogy mikor vásárolunk, és miért ne lehetne rábízni a kereskedőkre, mikor tartsanak nyitva?

Attól még, hogy a Fidesz-bázisnak számító Debrecenben az általunk faggatott jobboldali szavazók is sajnálkoztak a változás okán, összességében arra következtethetünk, hogy a kormánypártokhoz húzók általában gondolkodás nélkül elfogadják a zárva tartás ideáját. Egy győri Fidesz-szavazó is felmondta pártja leckéjét, hogy vasárnap pihenni kell, aztán kiderült, hogy ő az Audiban – mivel folyamatos műszak van – gyakran vasárnap is dolgozik, amit elfogad, természetesnek tart.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Akik a kérdezettek közül baloldali pártokkal és az LMP-vel szimpatizálnak, zsigerből ellenzik zárva tartást. Jellemző, hogy az egyik nyugat-dunántúli kisváros szocialista szellemiségű nyugdíjasklubjában mindenki felháborodottan beszélt a Fidesz parancsolta zárva tartásról, miközben elismerték, hogy őket a dolog nem érinti, mert szinte sosem szoktak vásárolni a hetedik napon. Amúgy a nyugdíjasokat kevésbé érdekli a hétvégi áruház-stop, s voksolni se igen mennének, ha lenne az ügyben népszavazás. Ahogy az általunk készített – reprezentatívnak semmiképp sem mondható – felmérés alapján a fiatalok sem. Többen megjegyezték közülük, hogy egyébként sem szoktak szavazni, amúgy is külföldre akarnak menni – már nem foglalkoztatja őket, mi történik itthon.

Mindamellett visszatérő vélemény az is, hogy ha lesz népszavazás, akkor győznek a „nyitvatartás-pártiak", mivel erre szavaz mindenki, akinek elege van a Fideszből. S az sokkal nagyobb tömeg, mint a pártokra szavazó ellenzéki tábor. Ám az is visszaköszönő megállapítás, hogy nem lesz referendum, mert a csúfos kudarctól félő hatalom jogi trükkökkel meggátolja a kiírást.