Az őt ismerők arra hívják fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatóra zaklatottan érkezett, a máskor a nyilvánosság előtt oldott miniszterelnök a ZDF német közszolgálati televízió szerint kővé vált arccal hallgatta az akkor még szolidan bíráló Merkel kancellárt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tájékoztatót megelőző, zárt ajtók mögött tartott találkozón Angela Merkel határozottan bírálhatta az orbáni berendezkedést, amely kritikának egyes pontjait az Andrássy egyetemen is megismételte.
Idetartozik, hogy a magyarországi zsidó szervezetekkel folytatott megbeszélésén azt mondta: olyan egyházi törvény, mint amilyet az Orbán-kormány minden súlyos és megalapozott magyar és nemzetközi bírálat ellenében keresztülvert a parlamenti kétharmadon, Németországban teljességgel elképzelhetetlen lenne.
Orbán Viktor hibája azért is szembetűnő, mert a kormány kivételesen jó alkalom előtt állt, hogy a magyar külpolitika áttöréseként láttathassa az eseményeket. Egyre nyilvánvalóbb jelei vannak ugyanis, hogy Németország jól egyensúlyozott a gazdasági érdekei, valamint aközött, hogy a vendéglátó felé is gesztusokat tegyen.
Ez utóbbiak legfontosabbika, hogy Angela Merkel lényegében „jóváhagyta” azt, hogy Magyarország az energiafüggősége enyhítése érdekében olyan országok felé forduljon (Oroszország és/vagy Azerbajdzsán), amelyeket egyébként rendkívül éles bírálattal illet az Európai Unió.
Angela Merkel információink szerint jól érvényesítette Németország érdekeit, ígéretes üzleteket készített elő – ezt Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úgy hozta szóba a nyilvánosság előtt, hogy „cégnevek említése nélkül vetett fel kérdéseket Angela Merkel a német vállalatok magyarországi tevékenységét befolyásoló magyar kormányzati döntésekről, s ezekre megnyugtató választ kapott”.
E mondat mintha csak a gazdasági környezet biztonságosabbá tételére vonatkozna, de úgy hírlik, ennél többről van szó: így például arról, hogy német cégek – elsősorban a Siemensről lehet szó – beszállítóként és a menedzsereik révén is bekerülhetnek a paksi atomerőmű-bővítésbe.
Tény, hogy a Siemens ma is rengeteg olyan részegységet (a hűtéshez használható szivattyúkat, a biztonsági energiaellátást biztosító generátorokat) állít elő, amelyekkel részt vehetne a bővítési projektben. A VS.hu arról is hírt adott, hogy gyárat építhet nálunk a BMW – ezt a cég hivatalosan is cáfolta –, az Airbus Helicopters pedig a helikoptertender nyertese lehet.
És: Lázár János kedden közölte, hogy a reklámadó csökkentését tervezik. E hírek lebegtetése is lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány sikerként láttassa a történteket, de ez kútba esett. Még akkor is, ha most a kommunikáció azt sulykolja, hogy Merkel kimért mondatai a német és a nemzetközi sajtónak szóltak.
