galéria megtekintése

Élet Menete: „Megpróbáltuk megtanulni a holokauszt leckéjét”

3 komment


Czene Gábor

Elindult az Élet Menete, rengetegen vonulnak a budapesti Dohány utcai zsinagógától a Szent István-bazilikáig a holokausztra emlékezve.

Minden körülmények között embernek lehet maradni, és a XXI. században ez a mi saját választásunk – üzenték felhívásukban a tizennegyedik alkalommal megrendezett Élet Menete szervezői. A holokauszt magyarországi emléknapja, április 16-a idén szombatra esett. A zsidó vallási előírásokra tekintettel egy nappal később tartották meg az áldozatokra emlékező rendezvényt, amely a szervezők közleménye szerint mára „Európa egyik legnagyobb antirasszista megmozdulása lett”.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A gyülekezőhelyet a Dohány utcai zsinagógához hirdették meg. Az Egyesült Államoktól Oroszországig tucatnyi nagykövetség jelezte részvételét, a biztonsági intézkedések a szokásosnál is nagyobbak voltak. A környéket órákkal az esemény kezdete előtt lezárta és kutyákkal átvizsgálta a rendőrség.

 

Idén is rengetegen vesznek részt a felvonuláson. A tömegben magyar, izraeli és EU-s papírzászlókat osztogattak, meg fehér lufikat, „Soha többé!” felirattal.

Verő Tamás rabbi a hagyományoknak megfelelően megfújta a sófárt, a kosszarvból készült ősi zsidó hangszert: ez volt a jel az indulásra.

„1990 óta túl kevés idő telt el, hogy rendben bevégeztessen a gyászmunka, és lezárva azt, értelmes tanulságokat vonjunk le a jövő érdekében” – mondta Bandi László, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi tagja.

Azért dolgozunk – folytatta –, hogy visszautasítsunk mindenféle rasszizmust és kirekesztést, mert mi megpróbáltuk megtanulni a holokauszt leckéjét: egy pofonból, egy rosszízű megjegyzésből is kialakulhat a tragédia. A tudás és a tudatos emlékezés az egyetlen, amely felvértez bennünket az újraéledő, mégoly cuki máz mögé is búvó szélsőségekkel szemben.

Hegedűs D. Géza színész szerint sokan kérdezik, van-e értelme több mint hetven év múltán újra és újra felhánytorgatni a múltat. Meddig van az emlékezésnek és emlékeztetésnek létjogosultsága? Hegedűs D. Géza válasza: bármeddig, amíg úgy gondoljuk, hogy a fájó emlékeknek nyomai léteznek a jelenünkben, és amíg akadnak olyan erők, amelyek a tűzzel játszanak – hiába a sok rossz történelmi minta.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az útvonal évről évre változik, idén rendhagyó módon a Szent István-bazilikához vonul a tömeg. A program szerint Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke, Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök-püspöke és Frölich Róbert, a Mazsihisz országos főrabbija is beszédet mond.

Nem számít kivételesnek, hogy az Élet Menetén keresztény egyházak képviselői felszólalnak: Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője, máskor például Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar akkori elnöke is megtette már. (A bíboros 2012-es szavait sokat idézték. Erdő Péter kijelentette, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, az antiszemitizmus pedig nem fér össze az emberséggel.)

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az viszont még sosem fordult elő, hogy együtt, legalábbis egy rendezvényen szerepeljen mind a négy, úgynevezett „történelmi” egyház képviselője.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.