galéria megtekintése

Megint lenullázhatja magát a baloldal

3 komment

Munkatársunktól

Habár a debreceni ellenzék az utolsó pillanatban magas labdát kapott Kósa Lajos és felesége napokban nyilvánosságra került fővárosi luxuslakásügyével, az nem kérdéses, hogy a debreceni polgármester-választást a Fidesz jelöltje nyeri október 12-én.

A kormánypárt Debrecenben megrendíthetetlennek tűnik, az ellenzék ugyanis gyönge és széttagolt, s a szava alig jut el a választókhoz – igaz, ebben döntő szerepe van annak is, hogy a helyi médiumok többsége, így a sokak által nézett Debrecen Televízió a hatalom kontrollja helyett gyáva és megalkuvó módon kiszolgálja a Fideszt. Jellemző az ellenzék erőtlenségére, hogy az Együtt-PM által Kósa lakásügye miatt szervezett csütörtöki flashmobon csak mintegy tucatnyian voltak – holott a városban egész biztosan többen vannak, akiknek elegük van Kósából.

A távozó polgármester „trónjára" eddigi alpolgármestere, Papp László ülhet, de a Fidesz-rezsimtől megcsömörlött választók számára nyitott kérdés, hogy az ellenzéknek vajon mennyi képviselője lesz a városi közgyűlésben. Hatalmas szégyen volna a helyi ellenzékre nézve, ha a Fidesz (a 2006-os és a 2010-es választások cívis bravúrját megismételve) a vasárnapi választáson újra megnyerné az összes egyéni képviselői körzetet a városban. De vajon van-e rá esély, hogy az ellenzék akár csak egyetlen egyéni körzetet is elhódítson a Fidesztől?

A jelenlegi erőviszonyok alapján erre egyedül a Jobbiknak van sansza, ugyanis a debreceni szélsőjobboldal helyi támogatottsága jelentősnek tűnik, még annak ellenére is, hogy a Jobbikot Debrecenben komoly belső személyi ellentétek feszítik. Nagyban segíti a Jobbikot az is, hogy míg Kósa Lajos és a debreceni Fidesz minden kínálkozó alkalmat megragadott a baloldal gyalázására, a kormánypárt szinte soha nem tüzelt a Jobbikra, sőt előfordult, hogy a polgármester a nyilvánosság előtt védte meg a párt képviselőjét a baloldal fricskáitól. A Jobbik jelöltjének semmi esélye a polgármesteri posztért vívott harcban, ám egy-egy ismertebb jobbikos induló némelyik körzetben akár eséllyel szállhat szembe a Fidesszel.

 
Jól mutatja az ellenzék gyengeségét a flashmob résztvevőinek száma
Jól mutatja az ellenzék gyengeségét a flashmob résztvevőinek száma
Konyhás István / Fotó

De mi a helyzet a baloldal pártjaival? Mennyi mandátumra számíthat az MSZP, az Együtt, a Demokratikus Koalíció (DK), vagy a DISZ nevű, baloldali kötődésű civil szervezet? S mennyi képviselője lesz a közgyűlésben a több ciklus óta önkormányzati jelenléttel bíró Civil Fórumnak? Egyáltalán: a Fidesz vidéki fellegvárának számító Debrecenben mekkora támogatottsága van a baloldalnak?

Talán sokak számára meglepetésként hat, de több baloldali szavazó van a fideszes Debrecenben, mint gondolnánk. Az idei áprilisi parlamenti választáson a város három egyéni választókerületében a baloldal (MSZP, Együtt-PM, DK) közös jelöltjei összesen mintegy 30 ezer voksot kaptak. Ez annak tükrében főleg jelentős szám, hogy a módosított választókerületek inkább Fidesz-szimpatizáns vidéki szavazókörökkel egészültek ki. Fontos számításba venni azt is, hogy az idei európai parlamenti választáson a DK-ra csaknem 4500-an szavaztak, az MSZP-re mintegy 4000-en, az Együtt-re valamivel több, mint 3000-en, míg az LMP-re mintegy 2700-an. Ez 2014-ben összesen több mint 14 ezer szavazat, aminek azért van jelentősége, mert 2010-ben a baloldal debreceni polgármesterjelöltjére csak mintegy 11 ezren voksoltak. A képet tovább árnyalja, hogy a mintegy 165 ezer debreceni választópolgárból mindössze 50-60 ezer az aktív szavazók száma.

Ha összehasonlítjuk a fönti számokat, akkor tehát arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a baloldal debreceni szavazóbázisa 2010 óta nem csökkent, hanem nőtt. S ne felejtsük: 2010-ben mindössze 54 ezer debreceni választópolgár adta le a voksát, s ebből csak 36 ezret gyűjtött be Kósa Lajos! Azaz: Debrecen 165 ezer szavazója közül 129 ezren nem szavaztak bizalmat Kósa Lajosnak! Ők vagy távol maradtak, vagy másvalakire voksoltak, és a helyi ellenzék bűne, hogy ezt a számadatot az elmúlt négy évben nem volt képes sikerrel tudatosítani a közvéleményben.

A 2010-es helyhatósági, valamint az idei országgyűlési és EP-választások eredményei azt mutatják: ha Debrecen baloldali és liberális pártjai felhagytak volna egymás pocskondiázásával, október 12-re összefogtak volna, s nem indítottak volna egymás ellen jelölteket, akkor esélyük lett volna arra, hogy a jelenleginél több képviselőt juttassanak be a debreceni közgyűlésbe. Most ugyanis a helyzetük siralmas: a közgyűlésben az MSZP-nek kettő képviselője van, míg a DISZ-nek, a DK-nak és a Civil Fórumnak egy-egy. Ez azt jelenti, hogy Debrecen baloldali polgárai az elmúlt négy évben nem rendelkeztek a számarányukat megillető képviselettel az önkormányzatban.

Megegyezés hiányában a baloldal pártjai külön-külön indulnak a vasárnapi választáson, s ezzel úgy megosztják a szavazatokat, hogy abból számukra nem sülhet ki semmi jó. Úgy tesznek, mintha nem ismernék az EP-választás eredményét, amely szerint a városban a DK a legerősebb, második az MSZP, míg az Együtt a leggyöngébb. Az Együtt ráadásul eleve vesztes pozícióból indul, hiszen nem volt képes polgármesterjelöltet állítani, a párt által megkeresett, köztiszteletben álló személyek ugyanis nem vállalták a felkérést.

De hasonlóan kínos a szocialisták helyzete is, akik állítottak ugyan saját polgármesterjelöltet, de leginkább csak azért, hogy elmondhassák: nekik olyan is van. Tévedés ne essék: nincs esélye a DK és a Civil Fórum polgármesterjelöltjének sem, de a számok azt mutatják: e két szervezet legalább képes mozgósítani a szavazóbázisát.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.