galéria megtekintése

Fosztogatók gyalázták meg a nemzeti kegyhelyet

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 05. számában
jelent meg.


Kácsor Zsolt
Népszabadság

Gyalázatos állapotba került a nemzeti sírkertként nyilvántartott Dessewffy-kripta a tiszavasvári temetőben: a grófi család kiemelkedő tagjainak nyughelyét feltörték, a névfeliratokkal ellátott márványlapokat a törmelékkel és szeméttel borított padlóra döntötték, a sírhelyeket pedig kegyeletsértő módon feldúlták.

A nyolcszemélyes sírkamrában hat sírhely már üres, úgy tudjuk, az eredetileg oda temetett Dessewffyeket máshol temették újra. Két családtag koporsója azonban jelenleg is ott van, s bárki számára hozzáférhető, mivel az ismeretlen tettesek a márvány fedlapokat eltávolították.

Balázs Attila / MTI

A barbár cselekedet akkor is elítélendő volna, ha ismeretlen emberek nyughelyéről lenne szó, ám ebbe a védett kriptába a nemzeti kultúra kiválóságait temették. Miután a település 1945-ig több mint 170 éven át a Dessewffy család cserneki és tarkői grófi ágának birtokában volt, itt helyezték örök nyugalomra Dessewffy József politikust, írót, költőt, műfordítót, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagját, valamint fiát és több leszármazottját, köztük Dessewffy Emil politikust, közgazdászt, az MTA egykori elnökét, továbbá idősebb és ifjabb Dessewffy Aurélt, mindketten politikusok s az MTA tagjai voltak.

 

Maga a település sokat köszönhet a családnak, hiszen a grófok emeltették a ma is álló kastélyt 1830-ban, valamint a helyi római katolikus templomot 1912-ben. A kastélyépítő Dessewffy József síremlékére Jókai Mór írt verset, s az író a hagyomány szerint jelen volt az avatáson is.

Nem tudni, milyen pénzből tehetnék rendbe a kriptát
Nem tudni, milyen pénzből tehetnék rendbe a kriptát
Konyhás István / Népszabadság

Mindezek ismeretében igen különös, hogy a feldúlt kriptát mára voltaképpen mindenki sorsára hagyta. Az elképesztő állapotban lévő sírkamrával kapcsolatban megkerestük Fülöp Eriket, a város jobbikos polgármesterét, aki azt mondta: a római katolikus temető és az ott lévő Dessewffy-kripta is egyházi tulajdonban van, ezért az önkormányzat nem illetékes a helyrehozatalában. Hozzátette: lezárt temetőről van szó, s az önkormányzat a lehetőségei szerint közreműködik a város területén lévő valamennyi lezárt temető rendbetételében. Fülöp Erik végül megköszönte, hogy jeleztük neki a problémát, azt ígérte, hogy továbbítja a helyi római katolikus plébániahivatalnak.

A helyi plébános azonban tisztában van az áldatlan helyzettel. Érdeklődésünkre Mák Zsolt római katolikus pap – a hangjában érezhető elkeseredéssel – azt mondta: sem emberi, sem anyagi erőforrásuk nincs arra, hogy a nemzeti sírkertnek minősített kriptát rendbe tegyék. Hozzátette: ismeretlenek korábban is behatoltak már a sírkamrába, de az egyház hiába hozta rendbe a kriptát, pár hét múlva ismeretlenek ismét feldúlták.

Cikkünk megjelenését követően a rendőrség helyszínel
Cikkünk megjelenését követően a rendőrség helyszínel
Balázs Attila / MTI

A településen járva azt hallottuk, hogy a Dessewffyek sírhelyét már többször kirabolták, s vélhetően aranygyűrűket, XIX. századi nemesfém gombokat és olvasókat vihettek el a koporsókból. Állítólag az egyház feljelentést is tett az ügyben, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon kérdésünkre azt válaszolták: a kriptával kapcsolatosan az elmúlt három évben nem érkezett feljelentés a rendőrségre. Egyelőre nem tudni, hogy a feldúlt kegyhelyet kik, mikor és milyen forrásból fogják rendbe tenni.

Mi a nemzeti sírkert?

A nemzeti sírkert a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely. A védettségről az NEKB dönt, a védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.