Az LMP és a DK ugyanannyi választót, három-három százalékot vonz. Az Együtt egy százalékon áll. A politikától távolságot tartók aránya előbb 30-ról 35 százalékra emelkedett, és most 39 százalékos. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 45 százalékon áll, a Jobbik ebben a körben 24 százalékot, az MSZP 18 százalékot ér el. A bejutási küszöbértéken áll az LMP, miközben a DK négy-, az Együtt pedig egyszázalékos.
Az Ipsos szerint a Fidesz táborának mérséklődése lényegében már minden réteget elért. Az internetadó ötlete elsősorban a párt elkötelezett szavazóbázisában váltott ki felzúdulást, de az elmúlt hetekben a többi támogatói csoportnak is voltak olyan sérelmei, amelyek miatt sokan eltávolodtak. A közvélemény különösen érzékeny a politikusok látványos meggazdagodásáról, költéséről szóló hírekre, de az Ipsos kutatásai azt mutatják, hogy az Oroszországhoz fűződő szorosabb viszonyról, a vasárnapi zárva tartásról, valamint a korrupcióról szóló hírek is erodálták a Fidesz-tábort.
A hatalmon lévő pártok minden ciklus elején veszítenek szavazókat, de általában hónapról hónapra, kisebb ütemben. A Népszabadságnak kormányzati szereplők első reakciója az volt a Fidesz-népszerűség drámai zuhanására, hogy „láttunk már ilyet” a 2010-es ciklusban, és még három és fél év van a választásig. De tovább beszélgetve kiderült, a miniszterek is érzékelik, hogy „ez a mostani esés nagyon más”, azért is, mert a választás után rendkívül hamar kezdődött el a negatív folyamat, és olyan időszakban, amikor még „szinte nem is volt kormányzás a részünkről” – ismerték el.
Valóban nem hoztak nagy társadalmi érdeksérelmekkel járó kormánydöntéseket, nem kezdődtek el a nagy szerkezeti reformok. Azt ők is érzik, hogy az internetadó ötlete „hirtelen sokat vitt”, de azt a miniszterelnök saját hatáskörben tudta kezelni, míg az amerikai kitiltási botrányt illetően – megspékelve az általános korrupciós váddal – a magyar kormány csak reagálni képes. A vasárnapi zárva tartást és a drog elleni küzdelmet most is indokoltnak gondolják, a fizetős M0-sról szóló hír mellé pedig szakmai indokokat sorakoztatnak.
A kommunikációs síkon elkövetett, sportnyelven szólva „ki nem kényszerített” hibázást és az átgondolatlanságot viszont bánják. Orbán Viktor miniszterelnök már az ünnepek előtt aktivizálja magát, és kommunikációs offenzívát indít. Egy tegnapi fórumon az Európában érzékelhető „nyugtalanságról” beszélt. A miniszterelnök szerint a legfontosabb egy ilyen pillanatban az, hogy akik tudják, mit akarnak, megőrizzék a hidegvérüket, és végrehajtsák a terveiket.
Magyarország kormányában vannak még jó néhányan, akik tudják, hogy mit akarnak, és képesek is arra, hogy végrehajtsák a terveiket – mondta. A kormány 2015 tavaszára már a „forró témák” bejelentését tervezi. Az Államreform 2. keretében a kormányzati ingatlanportfólió tisztítása is megtörténik, elkezdődik a kormányüdülők értékesítése. Forrásaink szerint a budapesti Széchenyi téri, a Four Seasons Hotel melletti Belügyminisztérium épületére is pályázatot írnak ki, valószínűleg ötcsillagos szálloda lesz.
A kormányzati tervek szerint pályázatot írnak ki a szintén belvárosi nemzetgazdasági tárca székházára is, állítólag a József nádor téri palota iránt is egy szállodalánc érdeklődik. A Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai épületét is hasonló módon tervezi értékesíteni a kormány. Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító miniszter pedig a jelenlegi elképzelések szerint jövő nyáron csaknem kétezer kormánytisztviselő vezetői státuszát minősítheti vissza.
Filippov Gábor: Orbán nem találja a csodafegyvert – Lánczi Tamás: A kormány még korrigálhat a ciklus második felében
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője a Fidesz látványos népszerűségvesztésének főbb okai között megemlítette, hogy a nagyobbik kormánypárt a netadó tervével maga teremtette meg azt a kormányellenes választói egységet, amelyre az ellenzék nem volt képes. Olyan lélektani helyzetet állított elő, amelyben az elhúzódó diplomáciai konfliktus, a korrupciógyanús ügyek és a kormánypárti politikusok visszatetszést keltő „luxusügyei” egymást erősítő ingerekként erodálták a Fideszbe és a miniszterelnökbe vetett bizalmat – fogalmazott.
Filippov szerint nem létezik megállíthatatlan trend, de Orbán Viktor egyelőre láthatóan nem találja a csodafegyvert. Emlékeztetett: a Fidesz állt már rosszabbul is az előző ciklus közepén; akkor azonban közel volt még „az elmúlt nyolc év”, és a Fidesz valódi ellenerő nélkül, egymagában képes volt meghatározni a közhangulat irányát olyan népszerű intézkedésekkel, mint a rezsicsökkentés.
Egészen másképp ítéli meg a helyzetet Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője, aki szerint a támogatottság csökkenése természetes a kormányzati ciklus első felében. Ezt a folyamatot eddig egyetlen kormány sem úszta meg, csak a csökkenés dinamikájában, lefutásának időbeliségében voltak különbségek. Ez utóbbit befolyásolhatják az aktuális közéleti konfliktusok, események.
„Egy kormánynak mindig van lehetősége korrekcióra a ciklus második felében” – szögezte le. Az elemző felhívta a figyelmet: ha valóban a pártstruktúrát érintő okai lennének a csökkenésnek, amelyek túlmutatnak a megszokott ciklikus változásokon, akkor a Fidesztől leszakadók tömegesen jelennének meg ellenzéki pártoknál, mozgalmaknál, ám jelenleg nem ez a helyzet. Csak a bizonytalanok tábora nő. (Munkatársunktól)
