galéria megtekintése

Még a vízzel is spórolnunk kell

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 22. számában
jelent meg.

Tudósítóinktól
Népszabadság

Még ma is sérülékeny az ivóvízellátás azokon a településeken, ahol nincs mindenütt bekötve a vezetékes víz. Sok helyen a polgármester emberségén vagy épp a település büdzséjén múlik, ihatnak-e elegendő vizet a rászorulók. Ahol szűkös a költségvetés, ott a közkifolyókon is spórolnak – derült ki vidéki tudósítóink összeállításából.

Százhuszonhárom közkútból 28-at zártak el és 61-ben csökkentették a nyomást két évvel ezelőtt Ózdon arra hivatkozva, hogy egyesek jogszerűtlenül vételezik és pazarolják a vizet. Mindez a legforróbb kánikulai napon történt: az amúgy is lepusztult telepeken százak maradtak ivóvíz nélkül. Az eset óriási felháborodást váltott ki, a közvélemény nyomására nem sokkal később újra üzembe helyezték a kutakat, amelyeket azóta nem zártak el.

Sokan kocsit mostak

A Heves megyei Lőrinciben néhány évvel ezelőtt még 25 közkút volt, mára mindössze 5 maradt. Víg Zoltán polgármester ezt azzal indokolta, hogy a törvény szerint rájuk mért „minimumszolgáltatást” így is biztosítják, legfeljebb kicsivel többet kell gyalogolniuk azoknak, akik innen szeretnének ivóvizet nyerni. Ő is a pazarlásra hivatkozott: sokan kerteket öntöztek, kocsit mostak a közkútról nyert vízből, a pénzt viszont a városnak kellett kifizetnie.

 

Debrecenben az elmúlt időszakban többször felülvizsgálták a közkifolyók működtetésének indokoltságát, és azokon a helyeken, ahol a rendeletben előírt kötelezettség már nem állt fenn, az önkormányzat leszereltette a közkifolyókat – válaszolta érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal. A Debrecen területén található közkutakat csak olyan esetekben üzemeltetik, ha más módon nincs lehetőség az egészséges ivóvíz biztosítására.

A közkifolyók vizét – háztartási szükségletek kielégítése céljából – a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe. A városháza hangsúlyozta,

nyáron még ideiglenes jelleggel sem zárnak le közkifolyókat, csak télen a fagyveszély miatt.

Ebből adódóan időszakos elzárás miatt költségmegtakarítás Debrecenben nem jelentkezik. A közkutaknál felhasznált víz díját az önkormányzat fizeti, ebben az évben ez az összeg várhatóan meghaladja a húszmillió forintot.

Frissítő közmunkásoknak

A Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban 42 közkút található, ezek folyamatosan üzemelnek, egyet sem zárnak el. Bónácz János alpolgármester megkeresésünkre azt mondta: ez azért is fontos, mert a városban száznál is több közmunkás dolgozik, akik a közkutakból nyernek vizet. Hozzátette: a lakosság nagy melegben ezeken a helyeken tud felfrissülni, így az önkormányzatnak nem célja ezeknek a kutaknak az elzárása.

Egyenkék, ormótlan, hangosan zúg, nehéz lenyomni a karját – de a miénk. Egy igazi hungarikum
Egyenkék, ormótlan, hangosan zúg, nehéz lenyomni a karját – de a miénk. Egy igazi hungarikum
Földi Imre / Népszabadság

A lezárt közkutakat összesítő turistautak.hu szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírlövőről az elmúlt hetekben négy lezárt közkutat jelentettek. Többször kerestük Durbák Ferenc polgármestert azzal kapcsolatban, hogy ezeket a kutakat most nyáron zárták-e le, de megkeresésünkre nem reagált. A honlapon a Békés megyei Dévaványa esetében is öt lezárt közkutat jeleznek, ám a térképen ezekre kattintva kiderül: már 2009-ben sem működtek.

A település aljegyzőjétől megtudtuk, hogy az utóbbi években

nem zártak le ivókutakat, sőt, a mostani hőség miatt a város több pontján párakapukat is felszereltek,

hogy hűsölni tudjanak az itt élők és az idelátogató vendégek. A turizmus fontos szempont a Bükk kapujában lévő Szilvásváradon is. Itt Szaniszló László polgármester elmondta, csak a „stratégiailag” kevésbé fontos helyeken szüntettek meg az elmúlt években néhány kutat. A község két temetőjénél továbbra is lehet vizet engedni a virágok öntözéséhez, s a Szalajka-völgyi bejáratnál is megmaradt a kút.

Locsolás a temetőben

A nyugat-dunántúli településeken kisebb gond, hogy van-e közkút vagy nincs: itt szinte mindenki bevezette a vizet a házába, így a kék kutakat életvitelszerűen nem használják – mondták el a Győr-Moson-Sopron megyei falvakban. Amiatt, hogy valaki útközben megmossa a gyereke kezét, vagy a kánikulában megiszik egy pohár vizet, felfrissíti az arcát, még a falu csekély költségvetése sem dől össze, hangoztatták a polgármesterek.

A temetőkbe fúrt közkutakból sokan engednek vizet viráglocsolásra, de érthető, hogy nem otthonról, kannákban viszik a vizet a virágvázákba, tájékoztatott Aller Imre, Kóny polgármestere. Hozzátette, vannak falvak, ahol átalányt fizetnek a kék kutakért, máshol felszerelték a vízmérőket. A rábaközi faluban a közelmúltban volt viszonylag nagyobb fogyasztás, hiszen itt építették az M85-ös utat. Az alvállalkozók – többnyire külföldi vendégmunkások – Kóny közkútjából vitték mosakodni a vizet, de a község nem emelt szót ez ellen, hiszen az útépítést fontosnak tartották.

Statisztika köztéri iváshoz

A kozkutak.hu portál szerint az országban jelenleg 6434 ivókút üzemel. Legkevesebb Komárom-Esztergomban és Zala megyében: előbbiben 68, utóbbiban 81, a legtöbb pedig Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: itt 890-900 közkutat tartanak nyilván. Az ország északi megyéjében érthető a magas szám: itt a legelmaradottabbak a települések, a vezetékes hálózatok nem épültek ki, a térség pedig viszonylag sűrűn lakott. Félezer körüli vízkivételi hely működik Hajdú-Biharban és Budapesten. Somogyban, Hevesben, Fejérben, Csongrádban, Nógrádban, Tolnában, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében 100 és 200 közötti a kutak száma.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.