Medián: könnyen érvénytelen lehet a népszavazás
A teljes népességnek csak 42 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy a népszavazásra, de a kutatók szerint nagy a bizonytalanság. A körúti robbantás például a kérdőívek felvétele után történt.
Alig van ember Magyarországon, aki ne tudná, miről szól az október 2-i népszavazás – derül ki a Medián által szeptember második hetében a HVG megbízásából készített országos felmérésből. A dübörgő „Tudta?" kampány hatására szeptemberben – a júniusi 70-nel szemben – már a megkérdezettek 89 százaléka állította, hogy ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van.
Miután miután a Medián kérdezőbiztosai felolvasták a kérdés pontos szövegét, a megkérdezettek 68 százaléka azt mondta, helyesli, hogy erről népszavazást tartsanak. A Fidesz és a Jobbik szavazóinak körülbelül kilenc-, illetve nyolctizede tartozik a helyeslők közé, de még a baloldali ellenzék támogatói körében is több mint négytizednyien vannak a referendum igenlői.
Nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) mondta azt, hogy nem helyesli a népszavazást. Tőlük azt is megkérdezték, hogy a távolmaradást, az igen vagy az érvénytelen szavazást tartanák helyesnek. A relatív többség (36 százalék, tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az igen szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék).
Összességében a szavazókorú népesség 42 százaléka állította, hogy biztosan részt vesz az október 2-ai referendumon biztosan leadja a szavazatát. A Medián kutatói szerint tehát – a becslési hibát is bekalkulálva – nem valószínű, hogy vasárnap ennél sokkal többen járulnának az urnákhoz. Nem csupán általános politikai érdektelenségről van szó, hiszen ez az arány kisebb azokénál, akik állításuk szerint „egy közeljövőben megtartandó" országgyűlési választáson biztosan voksolnának (48 százalék).
A megkérdezettek 31 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg elmegy szavazni, 8 százalék valószínűleg nem megy el, 14 százalék biztosan nem, 5 százalék pedig még nem tudja. A kutatók megjegyzik, hogy az előrejelzés persze még a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen az alapjául szolgáló felmérés óta bekövetkezett rendkívülinek mondható fejlemények, mint a körúti robbantás hatását nagyon nehéz bekalkulálni.
Az érvényességen túl a népszavazás kimenetele nem kérdéses, csak az arányok bizonytalanok. Ha azokból indulunk ki, akik a felmérésben biztos szavazónak mondták magukat, a négyötödöt is meghaladhatja a „nem"-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalékuk szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a magukat biztos szavazónak mondók 3 százaléka. A teljes népességre vetítve valamivel mérsékeltebb a „nem"-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék).
