A dokumentum egyrészt felhívja a figyelmet Magyarország kiemelt éghajlatváltozási kockázataira,
vagyis arra, hogy Európában a legsérülékenyebb államok közé tartozunk,
másrészt pedig sürgeti a kormányt, hogy lépjen fel aktívan az ENSZ november végén kezdődő párizsi klímatárgyalásán egy szigorú és hatékony kibocsátáscsökkentési megállapodás érdekében, és – szakítva az elmúlt évek gyakorlatával – idehaza is törekedjen a progresszív klímapolitikára, egyebek mellett a megújuló energiaforrások fejlesztésével és az energiahatékonysági beruházások kiemelt támogatásával.
Jávor Benedek az kezdeményezést bemutató mai sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a november végén kezdődő ENSZ klímacsúcsig hátralévő 25 napban folyamatos kampányt folytatnak a párizsi csúcstalálkozó tétjének, illetve a klímaprobléma súlyának bemutatása érdekében.
|
Aszály Magyarországon. Az egyik legsérülékenyebb
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A jövő héten az Európai Bizottság magyarországi képviseletével együttműködésben konferenciát rendeznek a nemzetközi klímapolitika főbb vitakérdéseiről (a fejlettek vagy a fejlődők dolga-e a kibocsátáscsökkentés, ki finanszírozza a legszegényebb államok klímavédelmi erőfeszítéseit, érdemes-e kereskedni a kibocsátási kvótákkal), és a párizsi tanácskozás várható fejleményeiről. A kampány honlapján (kli-ma.hu) pedig folyamatosan friss híreket osztanak meg a felkészülésről és a klímatárgyalások alakulásáról.
Az EP-képviselő szerint a legfontosabb annak tudatosítása, hogy ha nem tudjuk a 2 Celsius fokos küszöb alatt tartani a globális hőmérsékletemelkedést, akkor a következmények drámaiak és a tudomány többség álláspontja alapján valószínűleg visszavonhatatlanok lesznek. Az aszályok és árvizek sokasodása, a mezőgazdasági termelés csökkenése, vagy a vízhiány mellett a nemzetközi konfliktusok és polgárháborúk számának növekedésével, klímamenekültek százmillióival is számolnunk kell majd, a megelőzéshez pedig azonnali cselekvésre van szükség, amelynek kényszere alól a Föld egyetlen országa sem vonhatja ki magát.
A közelmúltban Áder János kormányfő is elindított egy aláírásgyűjtő klímakampányt; a köztársasági elnök Al Gore egykori amerikai alelnök felhívásához csatlakozva a világ vezetőit szeretné rábírni, hogy konstruktív és előremutató megállapodásra törekedjenek Párizsban.
|
Áder áprilisban a dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. Jellemzően tét nélküli helyzetekben szólal meg
Bruzák Noémi / MTI |
Érdekesség, hogy Áder – aki a nemzetközi porondon jellemzően tét nélküli helyzetekben bátran küzd a globális környezeti problémák megoldásáért, idehaza viszont a legcsekélyebb konfliktust sem hajlandó felvállalni a kormánnyal környezetvédelmi ügyekben – a kampányindítás alkalmával azt nyilatkozta: „Magyarország ebből a szempontból lépéselőnyben van, mert míg sok más országnak csak álom, jobb esetben terv, hogy jelentősen mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig nálunk 25 év alatt 40 százalékkal sikerült csökkenteni".
Valójában az történt, hogy a rendszerváltás táján összeomlott a magyar nehézipar,
az akkor köddé vált több mint egymillió munkahelyet azóta sem sikerült pótolni, ám a magyar gazdaság széndioxid-kibocsátása egységnyi GDP-re vetítve továbbra is nagyon magas.
