Somogyi Zoltán, a szervező Polgári Platform alelnöke az egyik legnagyobb problémának a rasszizmussal szembeni érzéketlenséget nevezte, pedig a jelenség károkat okoz a labdarúgásnak, a sportnak.
Vesztes csapat, vesztes sport
|
| Hegyi Iván kollégánk moderálta a beszélgetést - Móricz Simon / Népszabadság |
„Akármilyen cigányok, ....-tok az anyátok!" – ezzel az idézettel sokkolta a közönséget és a kerekasztal résztvevőit, érzékeltetve, hogy a lelátókon meccsről meccsre felhangzik ez az ocsmány, rasszista rigmus, amellyel egymást köszöntik a szurkolók bizonyos meccsek előtt.
– Miért van ezek után focimeccs? Miért nem fújja le azonnal a játékot bíró, ha ilyen rigmust hall? – kérdezte, hozzátéve: – Számos területen megszoktuk, hogy a vesztesek játékát játsszuk. Vesztes a csapat, vesztes a néző, vesztes a sport. Somogyi felidézte a szombati Chelsea-Arsenal meccset, ahol személyesen tapasztalhatta meg a sportszerű, gyűlöletmentes szurkolást, a tömött stadiont, ahol a szurkolók jól érzik magukat, mert a játék öröméért mennek meccsre, miközben a kedvenc csapatuk ereklyéit vásárolják az árusoktól. Somogyi érthetetlennek tartja, hogy a magyar lelátókon szótlanul hallgatják a gyűlölködő rigmusokat az ország legnagyobb cégeinek vezetői, az ügyészségek vezetői, gyakran a miniszterelnök is. A Polgári Platform elvárná, hogy a fontos pozícióban lévő emberek vagy tiltakozzanak, ha rasszista megnyilvánulással találkoznak a meccseken, vagy ne járjanak ki, ezzel is példát mutatva, hogy amíg rasszista tombolás van a lelátókon, addig ők távol maradnak a pályáktól.
A zsíros kenyér illata
– A futball érzelmi hatása felbecsülhetetlen – ezt már Hajdú B. István mondta. Az Eurosport kommentátora szerint mindig van egy első élmény, ami megragadja az embert, ami miatt beleszeret a fociba. Ez lehet egy tévében látott meccs vagy az a pillanat, amikor az apa kézen ragadja a gyerekét, és kiviszi a pályára. Még ha nem is lát az ember Messiket szaladgálni a magyar pályákon, de a „zsíros kenyér illata", „a stoplis cipők kopogása" magával ragadó lehetne szerinte.
De mostanában kevés apuka fogja kézen a gyerekét. A lelátókon uralkodó rasszista megnyilvánulásokat pedig szerinte a közöny kíséri.
– Akkor tűnik fel, hogy valami nagy gond van, ha nemzetközi porondra kerülünk – mondta, felidézve a Magyarország-Izrael meccset, ahol a súlyos antiszemita szurkolói megnyilvánulások miatt a FIFA megbüntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Hajdú B. István felidézte egy múlt heti élményét is.
Egész Európa küzd
– Egy olasz meccsen az egyik játékos az ellenfél csapatának tagját egy nápolyi szlenggel illette. A játékvezető ezt meghallotta, s azonnal leküldte a pályáról. A klubja pedig ezért a vétségéért az idény végéig eltiltotta a játéktól. De példaként említhetném Dortmundot is, ahol egy náci karlendítés miatt évekre kitiltottak egy szurkolót a pályáról – mesélte, hozzátéve, a jó példákat azért nem könnyű sorolni, mert azok nem tűnnek fel. A sportriporter megemlítette, hogy egész Európában küzdenek a rasszizmus ellen. Legutóbb éppen az egyik legnagyobb brazil focistát, Roberto Carlost huhogták ki saját klubja, az oroszországi Anzsi Mahacskala szurkolói. – Zidane-nak is a világbajnokságig kellett repítenie a francia válogatottat, hogy algériai származása már ne legyen téma a szurkolók körében – tette hozzá.
Felrázó hatások
Személyes példával folytatta Jósa Bálint is. A Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke felidézte a kilencvenes éveket, amikor középiskolásként a kőbányai metró vonalán utazott, és szeretett volna hazajutni az Ecseri úthoz közeli otthonába.
– Különböző színű sálakat tartottam magamnál, és azt vettem elő, amelyik csapat huligánjai randalíroztak a metrón, hogy így védjem meg magam – mesélte. Jósa Bálint szerint a rasszizmus Magyarországon nem csak a stadionok világát jellemzi, hanem jelen van az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban. Az emberi jogi aktivista úgy véli, a magyar-izraeli meccsnek felrázó hatása volt, mert azzal szembesítette az országot, hogy ha a magyar csapatok nemzetközi porondra lépnek, akkor a nemzetközi szervezetek fellépnek a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. Jósa kiemelte, hogy egyes szélsőséges politikai szervezetek toborzásra használják a focit. Szerinte nem volt véletlen, hogy az Izrael elleni meccsen nem akadtak fenn a beléptetésnél a rasszista, antiszemita molinók, a pletykák szerint azért, mert parlamenti igazolványokat mutattak fel a kapuban.
Maga volt a csoda
A beszélgetés során felmerült, hogy bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elkötelezett a rasszizmus elleni harcban, számos programmal is próbál ellene küzdeni, ennek még sincs egyelőre semmi látszata a pályákon. Mielőtt erre válaszolt volna, Sipos Jenő is személyes élményét osztotta meg a közönséggel. Az MLSZ szóvivője a hetvenes éveket idézte, amikor részt vett egy kettős rangadón.
– A meccs szünetében a két szurkolói tábor helyet cserélt egymásdal. Az maga volt a csoda – mondta, utalva arra, hogy a jelenből nézve ez a fajta fair play szurkolás elképzelhetetlennek tűnik. Sipos Jenő hozzátette, a szurkolók nagy része ma is tisztességes, de van egy réteg, amely azért megy ki meccsekre, hogy az egyéb módon szerzett frusztrációit a lelátókon levezesse le. Az MLSZ szóvivője szerint őket kellene kiszűrni, és ha ez sikerülne, akkor az jelentős előrelépés lenne. Úgy véli, ami a pályán van, az lenyomata a magyar társadalomban lévő feszültségeknek is.
Koncentrált gyűlölet
– Egyszerű közlekedési konfliktusokban is számtalanszor tapasztalunk gyűlölködő, rasszista megnyilvánulásokat, a pályán mindez koncentrálódik – fogalmazott. 2011-ben hosszú távú stratégiát határozott meg a szövetség, amelynek fő célja a rasszizmus elleni küzdelem, ezzel együtt pedig a nézőszám emelése, a családok visszacsalogatása a pályákra. Ennek érdekében az MLSZ folyamatosan tárgyal a szurkolói klubokkal. A stratégia része a stadionfejlesztési program is.
Nehéz lefújni?
– Amíg nincs jó futball, legalább a körülmények legyenek olyanok a pályán, hogy oda szívesen menjenek az emberek – fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek érdekében kamerázott lelátók épülnek és szeretnék elterjeszteni a névre szóló jegyértékesítést. Ezek az intézkedések valóban segíthetnék a klubokat és a hatóságokat abban, hogy a balhés szurkolókat könnyen be lehessen azonosítani, és ki lehessen őket emelni a lelátókról. Sipos Jenő reményét fejezte ki, hogy nemsokára már látható eredménye is lesz az MLSZ erőfeszítéseinek. A vitához kapcsolódóan a szóvivő a meccs lefújásának felelősségéről elmondta: nehéz adott pillanatban eldönteni, mivel segíti a játékvezető a rendet, ha továbbengedi a játékot, vagy ha lefújja.
Az oktatásnál kezdődik
Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Alapítvány elnöke elmondta, hogy szervezetük már a rendszerváltás óta tevékenykedik Magyarországon. Eredetileg azzal a céllal jöttek létre, hogy az országba érkező menekültek a futballon keresztül integrálódhassanak a magyar társadalomba. Az alapítvány azóta is szervez migránsokból álló focicsapatot. De Gibril Deen azt is elmondta, hogy a rasszizmus elleni küzdelmet az oktatásban kell elkezdeni, így az alapítványuk rendszeresen járja a középiskolákat és ott órákat tart a toleranciáról, egymás iránti tiszteletről, megismerésről.
Csatáry, a hős
A beszélgetés végén elhangzott, hogy a nemrég elhunyt kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó, edző Novák Dezső emlékére a szurkolók nem feszítettek ki olyan látványos molinót – mint amilyet tavaly, a ferencvárosi drukkerek az FTC-MTK meccsen, ahol egy In Memoriam Csatáry László feliratú drapériát emeltek magasba az akkor elhunyt náci háborús bűnösre emlékezve.
Szurkoljunk a Rasszizmus ellen
A Polgári Platform Szurkoljunk a Rasszizmus ellen projektjének célja, hogy különböző fórumokon keresztül hívja fel a rasszizmus elleni küzdelem jelentőségére a figyelmet, és hogy megmutassa, lehet gyűlöletkeltés nélkül is szurkolni. A rasszizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb csatornája a stadionok világa, itt figyelhető meg leginkább a szélsőségek térnyerése. A projektet a Nyílt Társadalom Intézet támogatja.
