Ez nagyjából 2700 főt érintett, például okmányirodai dolgozókat, gyámügyeseket, szabálysértési ügyintézőket.
Sokan viszont olyan önkormányzatok alkalmazásában álltak, amelyek csak a bértábla szerinti fizetést adták, és azok sem keresnek többet, akiket azóta vettek fel a kormányhivatalokhoz.
Emiatt az illetményekben azonos beosztás esetén nem egészen tízezertől akár
hatvan-nyolcvanezer forintig terjedő különbségek lehetnek.
Ezt a problémát akarta orvosolni a kormány, de a március elején elfogadott törvény még a köztársasági elnöknél is kicsapta a biztosítékot, s azt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az államfő elsősorban az érdekképviseletekkel való egyeztetés elmaradását kifogásolta. A kormány erre sietve összehívta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, majd az előterjesztést a parlament kisebb módosításokkal ismét megszavazta.
|
Akadnak olyan dolgozók, akik havi tízezreket buknak
Oláh Tibor / MTVA |
Elfogadhatatlan a foglalkoztatás feltételeinek egyoldalú módosítása, hiszen az szerződésszegésnek tekinthető – állítja Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Korábban bíztak benne, hogy öt év után lesz végre bérfejlesztés, ami lehetőséget kínált volna a különbségek mérséklésére, ehhez képest derült égből jött a villámcsapás, mert nem a lemaradók illetményét emelik egy elfogadható szintre, hanem lefelé nivellálnak.
Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen az mindenkinek fáj: annak is, aki hét éve várja, hogy nőjön a fizetése, meg annak is, akitől elvesznek – hangsúlyozza a főtitkár. Ám csak annyit tudtak elérni – amivel maga sem elégedett –, hogy a törvénybe bekerült: személyi fejlesztési tervet kell kidolgozni azok számára, akiknek kevesebb lesz a fizetése.
Ez azt jelenti, hogy felmérik az illetménycsökkenés mértékét, annak hatását a létfenntartásra, s keresik az ellentételezés lehetőségét. Ilyen a rendkívüli teljesítményértékelés, amelynek eredményeként a bér felfelé eltéríthető, de megállapíthatnak munkaköri pótlékot is, illetve címeket adományozhatnak.
Kormányhivatali forrásaink úgy vélik, mindezek ellenére a 2700 ember fizetése kisebb-nagyobb mértékben biztosan csökken – amit a főtitkár is megerősített –, s tartanak tőle, hogy
„pofára megy”, ki mennyit veszít.
Sokan különben még nem tudják, mire számíthatnak, mert a módosított munkaszerződést nem kapták meg. Jelezték ugyanakkor, hogy aki húsz százaléknál kevesebbet bukik, s úgy dönt, hogy elmegy, végkielégítésre sem számíthat, de különben sem állnak sorban a munkaerőpiacon igazgatási szakemberekért.
Így kényszerűen maradnak.
Különben két éve többen maguk döntöttek, hogy az önkormányzat helyett a kormányhivatalt választják, és most verik a fejüket a falba, mert úgy érzik, átverték őket.
