Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
19:35 - Hatezermilliárd forintot bármi másba invesztálnánk, sokkal több munkahelyet teremtene - állítja Jávor Benedek a német példával érvelve: sokkal többen dolgoznak Németországban a zöldenergia-iparban, mint az atomenergia-szektorban. Lázár: ezt a német adófizetők fizetik. A jövő munkahelyeinek kulcsa az olcsó áram. Legyen 50 százalék zöldenergia, a másik ötven pedig atom. Ez nem működne a gyakorlatban - mondja Jávor -, az atom mellé nem fér el a menetrendet nehezen tartó, nehezen kiszámítható zöldenergia.
19:30 - A tízmilliárd eurónyi hitelkeret nem fog rávetülni az áram árára Lázár szerint. Jávor úgy véli, hogy vagy az áram árában, vagy az adóban ki kell fizetni a hitel költségét. A hitelszerződésben benne lesz - mondja Lázár -, és ez biztosítja a demokrácia érvényesülését. Az angolok és a finnek tender nélkül ezt a megoldást választották. Amennyivel nő az államadósság, legalább annyival növeli a beruházás a GDP-t. A magyar villamosenergia-rendszer kiegészítő beruházások nélkül nem tudja kezelni a többletkapacitást - állítja Jávor Benedek -, és ezek tovább drágítják majd az áramot. Völgyidőszakban exportálni kell, ezt az olcsó exportot a magyar adófizető fogja támogatni. Ha lesz átfedés a régi és az új blokkok között, akkor nem kell import, függetlenek leszünk. Lázár szerint nem azért importálunk, mert nem tudunk termelni, hanem azért, mert drágán termelünk. Lázár válasza: atomáramot importálunk. Jávor viszontválasza: a már megtérült szélerőművek árama a legolcsóbb az európai piacon.
19:19 - Van-e kockázata az orosz részvételű beruházásnak? Lázár szerint Paks I-et is az oroszok működtetik, vagyis abban nem lesz változás. A régi blokkok vonatkozásában nincs pénzügyi függés Oroszországtól. Ami a kockázatokat illeti, Ukrajna példája mutatja, hogy Oroszország befolyása jelentős biztonsági kockázatot jelent.
Miért jobb az orosz pénz? Lázár úgy érvel, hogy a lényeg: kevesebb orosz gáz kevesebb orosz függést jelent. Fejlesztésre az IMF-hitel nem használható. Jávor szerint az alapkérdés, hogy föl kell-e venni a hitelt. Zöldenergia-beruházásokat uniós forrásból is lehet finanszírozni, ráadásul ez nem kölcsön, hanem támogatás. Ezzel több gázt lehet megtakarítani, mint a paksi bővítéssel. Lázár ellenvetése: a zöldenergia drágább, mert kisebb a hatékonysága.
19:13 - Miért sürgős a kormánynak a bővítés, ha egyszer a 20-as évek elején elég lenne elindítani a folyamatot? Lázár szerint az engedélyezési eljárás 3-4, az építés 6-8 évig tart, bölcs dolog időben dönteni. De az sem lenne baj, ha sok olcsó energiánk lenne. Jávor emlékeztetett rá, hogy lesz egy 10 éves átfedő időszak, amikor a hat blokk egyszerre bővül. Ha a kormány is azzal számol, hogy lesz néhány év csúszás, az radikálisan megnöveli a költségeket. Emellett Magyarországon sem igaz, hogy a paksi ár a legolcsóbb: 27-31 forint lesz az új blokkok termelői ára. Lázár szerint Paks I. 12.80-ért termel. Jávor ellenvetése: az alacsony ár csak akkor igaz, ha nem építik bele a beruházás költségét.
19:05 - A következő kérdés a megállapodás részleteinek titkosságára vonatkozik. Mibe kerül az országnak, mennyibe kerül majd az állam - mindezzel a kormány nem állt elő, csak légből kapott számokkal dobálózik - hangsúlyozza Jávor -, miközben a megalapozó tanulmányok tíz évig titkosak, a sorozatos adatkérések ellenére. Lázár szerint a tárgyalási emlékeztetők sosem nyilvánosak, nem jogszerű kiadni az orosz fél hozzájárulása nélkül. A szerződés viszont nyilvános, a hitelszerződést is látni fogja a parlament. 1987 óta Pakson hat blokk lehetősége adott, a szakértők a bővítésre voksoltak.
19:00 - Jávor Benedek szerint törvényi akadálya nem volt a döntésnek, demokratikus deficit viszont mutatkozott benne. A 2009-es országgyűlési határozat nem adott felhatalmazást a beruházásra, csak az előkészítésre, utóbbinak a nyilvános szakmai és társadalmi vita lett volna az első lépése. Lázár szerint bármit tettek volna, mindenképpen támadnák őket. Említi a 2011-es energiastratégiát, ahol a kormány elmondta, hogy mi a terve az atomerőművel. Ilyen nemzetközi szerződést eddig egy kormány sem vitt a parlament elé, és még mindig megtörténhet, hogy a hitelszerződést az új parlament nem fogadja el, vagyis nem lesz bővítés.
18:58 - Az első tematikus kérdés, hogy megvalósult-e a demokratikus minimum a döntéshozatalban. Lázár szerint azt kell tisztázni, hogy szükség van-e atomerőműre - ha nincs, akkor be kell zárni Paksot. Jávor gyors válasza szerint a régi blokkokat tovább kell működtetni, új blokkokra nincs szükség.
18:54 - Jávor Benedek szerint több ponton kifogásolható a döntési eljárás, abból a legfontosabb a vita és a nyilvánosság kizárása. A második pont a közvélemény: a többség elutasítja a bővítést, akkor is, ha kapacitásfenntartásnak becézik, az orosz részvételű beruházást pedig kétharmad vetné el. Problémás a finanszírozás is: a paktum versenyképességi gondokat és áremelést okoz. Nehéz lesz integrálni az új blokkokat az energiarendszerbe, a gazdasági hatása a beruházásnak pedig kérdéses. Az viszont egyértelmű, hogy nő a pénzügyi és energetikai kiszolgáltatottságunk Oroszországgal kapcsolatban. Olyan orosz rulettet játszik a kormány, hogy egy híján az összes töltény benne van a tárban: mindennek szerencsésen kell alakulnia, hogy ne legyen tragédia.
18:48 - Az előadásokat Lázár János kezdi. A bővítést kapacitásfenntartásnak nevezi, a kormány nézőpontját igyekszik megvilágítani. Szerinte ez egy 11 éve, 2003 óta húzódó ügy. Két okból volt fontos ennek a kormánynak: 2010 óta a versenyképességet próbálják helyreállítani, ehhez az európai gazdaságban kell helytállni. A német gazdaság egymillió munkahelyet ad, az energia ára határozza meg ebben a relációban a versenyképességet, a legolcsóbban kell adni térségi szinten. Túl sokat importálunk, gázfüggőségben élünk. Emellett közel 1000 megawattal fog nőni az energiaigény, a paksi blokkok élettartama viszont lejár. A szénerőműveink többsége is öreg. Lázár megemlítette még, hogy 110 civil szervezet bevonásával fogadták el az atom-szén-zöld forrású energiastratégiát.
18:45 - Az egyik moderátor az összes vendég üdvözlése mellett külön köszöntötte az álruhás újságírókat. A szabályok szerint a vitapartnerek először öt-öt percben ismertetik az álláspontjukat a bővítésről, majd tematikus kérdésekre válaszolnak.
18:40 - A jogi kar nagyelőadóját már fél órával a tervezett kezdés előtt megtöltötte a jobbára egyetemistákból álló közönség, de még mindig folyamatosan engedik be az embereket. A regisztráció és szűrés is többlépcsős, meglehetősen nehéz bejutni. A jogi kar Egyetem téri épülete előtt fotósok, újságírók és tévéstábok is várakoznak, ők nagy valószínűséggel nem mennek majd be a terembe (a sajtósok regisztrációját a szervezők konzekvensen visszautasították). A szónoki dobogó berendezésének folyamatát Orbán Gáspár igazgatja. Az első sorokban foglal helyet többek között G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország vezetője, illetve Giró-Szász András kormányszóvivő.
A program szervezői: a JÖSZ és az ELTE
Az Orbán Gáspárt is a soraiban tudó szervezet (a miniszterelnök fia a JÖSZ alapítóinak és vezetőinek egyike) azt az információs űrt igyekszik betölteni a véleményütköztető találkozóval, amit a kormány és a közmédia hozott létre az Orbán–Putyin-atompaktum ügyében, ám ezt meglehetősen sajátos eszközökkel, zárt ajtók mögötti vitával, a sajtó kizárásával teszik.
Az eseményt hivatalosan a JÖSZ szervezi, a valóságban azonban az egyetem minden mozzanatot felügyel: még arról is a dékán engedélyét kérték ki, hogy lehet-e projektort vagy kivetítést/kihangosítást használni (utóbbira azért lett volna szükség, mert a 400 férőhelyes teremben már az előregisztráció során több mint ezren próbáltak helyet foglalni maguknak).
Az érdeklődést részben az magyarázza, hogy az érdemi információk megszerzésére a közvéleménynek máshol nincs lehetősége (jellemző példa, hogy a Kossuth rádió a napokban letiltotta a Talpalatnyi zöld című műsor előzetesen felvett és a rádióban többször beharangozott beszélgetését, amelyben Munkácsy Béla, az ELTE környezetföldrajzi tanszékének oktatója vitázott Aszódi Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetőjével az atomenergia és a zöldenergia-ipar jövőjéről, illetve a tervezett paksi bővítés kivitelezhetőségéről).
