A nyomásgyakorlásnak még a megállapodás előtt lett volna értelme, ma már ezen a téren a kormány nincs „pozícióban”. Igaz, hívják fel a figyelmet, jelenleg is folyamatban van egy frekvenciaértékesítés, amely leginkább a Telekomnak fontos: a széles sávú lefedettség növeléséhez elsősorban neki lenne szüksége új frekvenciákra.
|
Lázár János hivatalosan csak most lesz a terület főnöke, de már eddig is főnökösködött
Koszticsák Szilárd / MTI |
De önmagában ez még nem teremt kellő befolyásoló erőt, mert a kormány az államadósság elleni háború közepette folyamatos túlköltekezésben van, és a költségvetésnek úgy kell az a 104 milliárd, mint egy falat kenyér. Amit ma – a hírek szerint – hajlandók kifizetni a szolgáltatók, de ez a frekvenciaár nemzetközi viszonylatban is igen drága.
Ezen a téren azonban egy kellemes kedvezmény kinéz a Telekomnak, amelynek nagy szüksége van 15 MHz-nyi 1800-as blokkra (a két versenytársnak ebben a sávban elegendő frekvenciája van), amelyet jelenleg húsz évre 7,6 milliárdért kínál a kormány, noha április 16-án még ennek az árnak csaknem a duplájára tartották ezt a spektrumot.
Tavaly egy csaknem ugyanekkora blokkért a Telenor hétmilliárdot fizetett a 2022-ig történő hosszabbításért.
Forrásaink azt mondják: a Telekom szabályozási embereivel az egyeztetések során valóban éreztette Lázár, hogy nem tetszik neki az Origo hangvétele
A Lázár János által tegnapelőtt a parlamentben említett, sokak szerint több százmilliárdos országos fejlesztés a Deutsche Telekommal forrásaink szerint blöff volt. A Telekom és a kormány közti megállapodás valóban tartalmaz egy olyan pontot, amely szerint a Telekom közreműködik az uniós előírás elérésében, hogy az ország teljes területén legyen elérhető a széles sávú internet, de ennek részletei még nem ismertek.
 |
Egyszer a cég ad ajándékot az államnak, másszor fordítva
Földi Imre |
Kérdésünkre a Magyar Telekom tegnap sem szolgált részletekkel. Így nem tudható, hogy a százmilliárdos Telekom-beruházást ki finanszírozza, és milyen ütemezésben valósul meg, pontosan mi lesz a konstrukció.
Nem megerősített információink szerint egyébként mintegy kilencvenmilliárd forintot költenének hálózatfejlesztésre. Viszont biztosan nem arról van szó, hogy az állam fizetné a lakossági internetelérést. Vagyis egyelőre ez sem néz ki olyan üzletnek, amely miatt érdemes volna „befeküdni” a kormánynak.
Az is igaz ugyanakkor – mondják iparági forrásaink –, hogy Lázár János már jó ideje úgy jár el, tárgyal és egyeztet, mintha ő lenne az infokommunikációs szektor felelőse. A gyakorlatban az is, ám ehhez hivatalosan csak most szerzi meg a tényleges hatáskört. A szakmában úgy hírlik: a versenytársak igen nehezen jutnak be Lázárhoz, a Telekom embereinek azonban jobbak a kapcsolataik az államtitkárhoz.
Forrásaink azt mondják: a Telekom szabályozási embereivel az egyeztetések során valóban éreztette Lázár, hogy nem tetszik neki az Origo hangvétele, s ez okozott is feszültséget a cégen belül.
A szabályozásért felelős munkatársak emiatt sokszor voltak idegesek, s forrásaink szerint valószínű, hogy ezek az üzenetek keresztülmentek a cégen, nyomást helyezve a vezetőkre. „Egy ilyen rendszerben nem kell parancsokat osztogatni, az ilyesfajta belső feszültség utasítások nélkül is hatásos” – mondta egy a céget ismerő forrásunk.
