Kétségtelen, hogy
jól jöhet ugyanakkor egy zsebtolvaj áldozatának, ha nem kell a veszteségén felül kifizetnie 10-15 ezer forintot iratai pótlásáért, és amennyiben a lopott kocsit térítés nélkül lehet kivonatni a forgalomból, a 2300 forintos számlával sem szór az állam még sót is a sebbe.
Kedves gesztus, hogy a házasulóknak ingyen cserélnék névváltoztatás esetén okmányokat, és sokan örülnének az olcsóbb erkölcsi bizonyítványnak is, ami ma 3100 forint. Meg annak, ha a tarlóégetés bejelentésekor megmarad a háromezer forint. A kilencpontos konzultációs listában szerepel még az egyetemre jelentkezőktől eddig beszedett kilencezer forint eljárási díj eltörlése is.
Mindez adott esetben jelenthet némi megtakarítást, de arról már szó sincs például, hogy mindenki ingyen kapna igazolványt. A nagy tételekről nem akar lemondani az állam. Például egy átlagos használt autó átírása hatvan-nyolcvanezer forintba kerül, és négy-ötszázezer kocsi cserél gazdát évente. Ez több tízmilliárdos bevétel az államnak.
Igencsak jelentős összeg lakásvásárlás esetén a tulajdonszerzési illeték, amely például tízmilliós értéknél négyszázezer forint. De sokat fizethetünk a bíróságokon is: a vesztes fél a perérték hat-tíz százalékát adott esetben – évi több százezer ügyben.
A cégek számára kínált lehetőségek között is általában az olcsó ügyek szerepelnek: kevesebbe kerülhet az adóhatósági igazolás, a cégiratok kiállítása, a telepengedélyezési eljárás, de ezek ma is csupán három–hétezer forintba kerülnek. Kétezret lehetne megtakarítani, ha a mezőgazdasági gépkezelői jogosítványért nem kellene fizetni, míg az egyéni vállalkozói igazolvány díjának eltörlése tízezret tartana a számlán. Egy nagy tétel azért van a sorban: négyszázezret spórolhatna az a cég az akkreditációs eljáráson, amely fogyatékkal élőket foglalkoztatna. Sajnos túl sok ilyen vállalkozás nincs.
A kérdőíveken kilenc-kilenc kérdés szerepel, amelyek közül négyet lehet kiválasztani, míg az ötödik ügytípust ki-ki maga nevezheti meg. Kérdéses, mi történik, ha valamilyen durva sarcot törölnének el az emberek, és kifutnánk a tízmilliárdból. Az egy főre jutó ezer forintban a cégek terhének csökkenése is benne van.
A közigazgatási „rezsi" csökkentése nem új gondolat. Az Államreform 2 címen 2014 szeptemberében bejelentett program egyik fő eleme az „állami rezsicsökkentés", amelynek célja egy sor szolgáltatás díjának jelentős csökkentése, egy részük ingyenessé tétele. Lázár ebben a körben
példaként említette, hogy a tervek szerint legalább egy igazolványt mindenki ingyenesen kap majd,
emellett az illetékeket is mérsékelni akarják.
Lázár az elképzeléseket áprilisban pontosította. Akkor elmondta, hogy tízmilliárdot engednek el, és a „cél, hogy egy olyan díjat szüntessünk meg, amely nagyon sok embert érint, és ez lesz a közigazgatásirezsi-csökkentés" – fogalmazott akkor a miniszter. Ez nem volt igazán merész ígéret, és a korábbiakhoz képest jelentős visszalépést jelentett.
