Az államtitkár apja, aki a Gárdonyi téesz elnöke volt, a szüleivel költözött Agárdra a Bronz utcába, a kárpótlási jegyes privatizáció idején alapította a borászatot. Birtokszomszédai, a nagygazda Papp László és a politikai kapcsolatait Fejér-megye szerte jól kamatoztató Dörömbözi József téeszvezető-társai voltak, szintén téeszföldekkel alapozták meg sikereiket.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
L. Simon apjára kifogástalan úriemberként emlékeznek a helybéliek,
az örökösről már szerényebben nyilatkoztak, merthogy apja 2009-ben bekövetkezett halála után - így mondták - „kisemmizte" festőművész testvérét.
Erről Simon Gábor két éve fegyelmezetten be is számolt a lapokban, a pletykás nép általában tovább tárolja az efféle családi konfliktusokat, mint azt az érintettek szeretnék. A Simon és Simon Borászat - amelynek névleges vezetője L. Simon politikai csillagzatának emelkedése után a feleség lett - felirata a Bikavölgyi úton ma már L. Simon Borászat, ami utal arra, hogy voltaképpen ki az úr.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ha Fejér megye fideszes sikeréveit érteni szeretnénk, innen kell kiindulnunk.
Nincs olyan turisztikai térkép, amelyre az államtitkár a saját üzleteit ne tették volna rá.
Ennek fő oka, hogy az orbáni időkben 10 milliárd forint fejlesztési pénzt juttattak a Velencei-tavi településeknek. Nadapon járda épült 16 millióért, a Simon borházhoz közeli rönkvár mellett, gárdonyi szülőháza előtt pedig 4,2 millióból sikerült felhúzni még a biciklitárolót is.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Jutott az állami és európai milliárdokból Agárdon a gyógyfürdőre ugyanúgy, mint Kápolnásnyéken az L. Simon könyveit kiadó cég kastélybirtokára. „Az Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy az uniós források minél nagyobb mértékben álljanak rendelkezésünkre" - írta L. Simon a tókörnyéki fejlesztésekről szóló kiadványban. Az M7-es autópálya túloldalán, Felcsúton ugyanezt is leírhatnák.
A két kompánia - Mészáros Lőrincék és L. Simonék - között a helyiek szerint gyakori az átjárás.
- Miután lapáttal szórja a pénzt a térségbe, elvárja, hogy olykor ő maga is lecsíphessen egy-egy falatot - fogalmazott a földügyekhez közel lévő agrárszakember, és hozzátette, a nadapi szerzemény tűnik a legértékesebbnek, mert L. Simon felesége a Csúcsos-hegyi földet hektáronként 617 ezer forintért szerezte meg – ötödannyiért, mint amennyi errefelé a szokásos ár.
