Utóbbi azért fontos, mert az INA által Krk szigetén megépíteni tervezett cseppfolyósítottgáz-fogadó (LNG) terminál lehetne a gázbeszerzési források diverzifikálásának legkézenfekvőbb eszköze: ha a terminál elkészül, akkor a környező országok nemcsak Afrikából és az öböl menti országokból fogadhatnak (értelemszerűen nem orosz eredetű) gázszállítmányokat, hanem közép- és hosszú távon akár az amerikai palagázt is fogadni tudnák, vagyis kevésbé lennének kitéve annak, hogy Oroszország a pillanatnyi politikai érdekei alapján szabja meg számukra a gázárat, illetve a biztosított gáz mennyiségét. (Tanulságos példa: amikor a közelmúltban Litvánia úszó LNG-terminált vásárolt, vagyis fizikailag kikerült az orosz függésből, Oroszország azonnal 20 százalékkal csökkentette a litvánoknak szánt gáz árát.)
|
Az INA-ban lévő Mol-részesedés megszerzésével az orosz mamutcég az Adriánál is megvetné a lábát
janaf.hr |
Amos Hochstein szerint amennyiben a legnagyobb orosz gázexportőr, a Gazprom vásárolná be magát az INA-ba (helyet cserélve a Mollal), ezek az alternatív gázbeszerzési álmok nyilvánvalóan köddé válnának. Hasonló a helyzet a Déli áramlattal: aki szerint az energetikai infrastruktúra-bővítésre szánt százmilliárdokat egy olyan vezetékrendszer kiépítésére kell fordítani, ami Ukrajna kikerülésén kívül semmivel sem tud többet, mint a meglévő vezetékek (azaz: az orosz Gazprom csővezetékén hozna a Gazprom által kitermelt gázt, amit a Gazpromtól vásárolhatnánk meg), ahelyett, hogy ugyanezt a pénzt inkább az alternatív beszerzési források kialakítására szánnánk, az szintén nem a régió – benne az egyre inkább harapófogóba szorított Ukrajna – érdekeit képviseli, hanem elsősorban Oroszországét.
Hochstein úgy véli, hogy az európai érdek sokkal inkább az európai energiahálózatok összekapcsolása, a vezetékek kétirányúsítása lenne – így nemcsak a norvég és az afrikai gáz juthatna el Közép-Európába, hanem adott esetben a spanyol nap- vagy a dán szélerőművek áramtermelése is –, valamint az északi és déli LNG-terminálok kiépítése. Érdekesség, hogy az amerikai különmegbízott az ezzel kapcsolatos (egyébként az Európai Bizottság hivatalos véleményével szó szerint egyező) álláspontjáról októberben
részletesen tájékoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert
– egy nappal a találkozó után a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság beterjesztette azt a törvénymódosító javaslatot, amely külön engedélyek nélkül is lehetővé tenné a Gazprom számára a Déli áramlat magyar szakaszának építését.
Ugyancsak egy módosítóval könnyítette meg a kormánytöbbség a Gazprom számára a magyarországi (és elvben a magyar gázfüggetlenség megteremtése érdekében megvásárolt) gáztárolók használatát; hogy mit tervez az orosz cég a Magyarországon felhalmozott 700 millió köbméter gázzal, arról egyelőre még nyilatkozni sem hajlandó.
