– Az ingatlan rendkívül jó elhelyezkedését, az előkészítés során felmerült igényeket, valamint a benyújtott ötletek sokszínűségét látva nem valószínű, hogy csupán egy zöld közpark létesüljön – mondja a cégvezető, aki hozzáteszi: a felszín alatt biztosítani kell a parkolási lehetőséget, valamint teret kell adni rekreációs, szabadidős, kulturális, sport-, szórakoztató, idegenforgalmi funkciók számára is. De a felszínen a közpark lesz a meghatározó. A megvalósítható funkciókat, illetve ezek arányát finanszírozhatósági és városépítészeti megfontolások figyelembevételével határozzák majd meg, kiemelt figyelemmel a környéken élők igényeire – hangsúlyozta Halmai Zoltán.
S ez már jól hangzik, lévén 1971-ben a minisztérium építésekor ez nem volt szempont. Így került a nyolcemeletes, 13 ezer négyzetméteres épület a Hűvösvölgyből érkező friss levegő útjába. Elbontásával megnyílhat végre a Margit hídig vezető szélcsatorna.
Az épület egyébként a szocialista korszak egyik presztízsberuházása volt. Eredetileg a Ganz Villamossági Művek és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezőiroda közös székházának szánták. Az Ipartervnél Kévés György építészre bízták a feladatot. Menet közben derült ki, hogy az irodaházba az Ipari Minisztérium költözik be.
A korabeli technológia szűkös kereteket szabott a fantáziának, a szocialista ipar termékeit felvonultató kivitelezés pedig tovább rontott a helyzeten. A festett, speciális edzett üvegek például a gyártási hibák miatt sorra szétdurrantak a napsütésben, így védőtetőt kellett kanyarítani az épület köré.
De ez már a múlt. Az épületet a múlt héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közreműködésével kezdték el bontani. A munka dandárját a Swietelsky végzi el. A bontáshoz a kormányhatározat megszületése után egy évvel kezdtek hozzá. Varga Mihály az épület és a telek tulajdonjogának rendezésével indokolta a késlekedést. De vélhetőleg a műemléki védettség megszüntetése is beletelt egy kis időbe. A rehabilitációs – Margit körút–Kis Rókus utca–Fény utca–bevásárlóközpont határolta – területen található négy épület közül kettő – a „Melegpörgető” néven ismert egykori gyárépület és a Kis Rókus utcai irodaszárny – ugyanis műemléki védettség alatt állt tavaly decemberig. Az előbbi sorsa a volt gyárcsarnokkal egyetemben még nem dőlt el. A minisztérium épületét és az irodaszárnyat viszont már bontják.
|
Lomtalanítás a rombolás előtt
Móricz Simon |
– Befektetői szemléletű hasznosításról itt nem beszélhetünk. A beruházás „megtérülését” a levegő- és életminőség javulása, valamint a környék vonzerejének növelése jelenti. Reményeink szerint a projekt befejezése után a térben és funkcióban is kibővülő Millenáris Park a szabadidős tevékenységek széles választékát nyújtja majd – vázolja fel a kormányzati szándékot Halmai Zoltán, de a terület másodlagos, harmadlagos funkciójáról egyelőre nincs döntés. Ezért halasztották el a csarnok és a Melegpörgető bontását.
A Millenáris Széllkapu Kft. idén januárban ötletpályázatot írt ki a terület rehabilitációjára. A civilek és az építészek külön kategóriában versenghettek. Összesen 228 pályamű érkezett, amelyből a zsűri 23-at talált továbbgondolásra érdemesnek. Jelenleg megvalósíthatóság és finanszírozhatóság szempontjából vizsgálják az ötleteket. Az építészeti tervpályázat kiírására „az alapvető megbízói elvárások és követelmények tisztázása után”, várhatóan az év második felében kerítenek sort.
Egyelőre nem ismert a rehabilitációra elkölthető összeg nagysága, de a kormány számít az uniós forrásokra.
