„Csak az ügyvédek járnak jól” – milliárdos pofonba futhat a BKV
A BKV ismét többmilliárdos metróper elé néz, ha az itthoni Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a brüsszeli Európai Bizottság elmeszeli az M3 jármű-felújítási tenderét, miközben az előző nagy metróprojekt jogvitáit sem sikerült még teljesen lezárni. Az ügyvédi iroda mindenesetre ugyanaz: a Fidesz-közeli Perenyei és Társa.
Nagyon elégedett lehet a BKV a 4-es metróberuházáshoz kapcsolódó perekben való jogi képviselettel, hiszen az M3 metróvonal járműparkjának felújítását célzó tenderhez is ugyanazt az ügyvédi irodát, a Perenyei és Társát kérte fel. Az iroda nevében eljáró dr. Gál Péter Zsolt, a tender minőségbiztosítója, valamint jogi és közbeszerzési tanácsadójaként jegyzi a pályázati eljárást lezáró írásbeli szakvéleményt, amelyben érvénytelennek nyilvánították a Skinest Rail 9 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatát, és helyette az orosz Metrowagonmash céget hozták ki győztesnek. Az észt gyártó azóta jogorvoslati eljárást indított itthon, és panaszt tett Brüsszelben is. Az eljárások tétje a 80 milliárd forintos vállalkozói szerződés.
|
Az alagutat építő cég a 15,5 milliárdos többletköveteléséből 9,3 milliárdot kapott meg
Kovács Bence / Archív |
Nem ez lenne az első nagy értékű metróper. Az Állami Számvevőszék 2010-ben ezer követelést számlált össze az M4 beruházása kapcsán. A BKV az ügyvédi irodával kötött megbízási szerződésben 100 milliárdos követelésállományról írt. A BKV 2013-ban 16, választott bíróság előtt zajló, nagy értékű jogvitáról, illetve két, a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő, illetve részben egyezséggel, részleges pernyeréssel lezárt kártérítési perről adott számot. Az alagutak és a Szent Gellért téri állomás megépítésére vállalkozó BAMCO összesen 15,5 milliárd forintos többletkövetelést számlázott, amelyből a főváros végül 9,3 milliárdot fizetett ki. Az áramellátó és biztonsági rendszert szállító Siemenssel 2013-ra sikerült megállapodni: a 67 millió eurós követelésből 30,25 milliót – 9,1 milliárd forintot – ismert el a főváros. Az egyezség részleteit titkosították. A Siemenstől most megkérdeztük, hogy mi lett az akkor még futó többi per vége, és fizetett-e azóta a főváros, de a cég a DBR Metró Projekt igazgatósághoz irányított minket. A DBR viszont nem is válaszolt kérdéseinkre, mint ahogy a fővárosi önkormányzat sem.
De az így is tudható, hogy nem értek a perek végére. A fővárosi önkormányzat tavaly 11,9 milliárd forintot különített el a peres ügyekre, beleértve a 4-es metró jogvitáit is. A járműveket szállító Alstommal folytatott per tárgya ebből 8,3 milliárd forint kötbér és járulékai. A választott bíróság előtt zajló per a Népszabadság információi szerint azóta sem zárult le. Formálódott ugyan egy peren kívüli egyezség, de az erre vonatkozó javaslat végül nem került a Fővárosi Közgyűlés elé. Ahogy egy ügyhöz közel álló lapunknak kommentálta: a folytatással csak az ügyvédek járnak jól. Az egyezség ugyanis csaknem nullára hozta volna ki a kölcsönös követelések egyenlegét.
A pereskedés korántsem olcsó mulatság. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk: a BKV a Siemens-perek esetében havi nettó 600 ezer forintot, az Alstom-perben való közreműködésért átlagosan havi nettó hárommilliót költött ügyvédi tanácsadásra. A BKV által 2010-ben szerződtetett Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda óránként nettó 33 ezer forintért képviselte a BKV-t a 4-es metróval összefüggő perekben és döntőbírósági eljárásokban. Bár kötöttek ezenfelül egy nettó 15 millió forintos megbízási szerződést is. A 3-as metró járműfelújításához kapcsolódó jogi tanácsadásra vonatkozó kontraktust azonban nem sikerült fellelni a hatályos szerződések listáján. (Perenyeiék képviselik a fővárost a Hagyó-perben is. Az irodába vetett bizalom záloga a cégvezető Perenyei Tamás, aki az első Orbán-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is volt.)
A fővárosi önkormányzat az idén 290 milliót különített el vitatott és peres ügyekre. A BKV idei üzleti tervében pedig 2,266 milliárd forintot tartalékoltak peres ügyekre. Ám ez nem mutatja a valós kockázatot, mivel a metróperek veszteségeinek javát a beruházás 452,5 milliárd forintos költségvetéséből írják le. Ebből a vállalkozókkal fennálló vitás kérdések pénzügyi rendezésére a DBR Metró Projekt Igazgatóság Origónak küldött válasza szerint 67,5 milliárdot tettek félre. Ebből fizetik ki most a budai Bikás parki és a két pesti – a II. János Pál pápa téri, valamint a Keleti pályaudvari – állomást építő cég elismert többletköltségét is. A járműfelújítás viszont teljes egészében fővárosi beruházás, így az esetleges pervesztésből származó követeléseket a városnak egymagának kell állnia.
