A magas arzénszint jelenleg is százezreket érint, vannak települések, ahol csak lajtos kocsival, illetve zacskós vagy palackos formában lehet szabványos ivóvízhez jutni.
|
Sokan nem jutnak megfelelő minőségű ivóvízhez
Balogh Zoltán / MTI |
A legközelebbi határidő 2015 júniusában jár le, és a kapott támogatásokkal is el kell számolni legkésőbb december végéig. Egyelőre semmi esély rá, hogy ne induljon újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a magas arzénszint miatt, és ne veszítsünk el már elnyert, de fel nem használt, százmilliárdos nagyságrendű támogatásokat.
Hasonlóan nagy probléma a magas ammóniumion- azaz nitritkoncentráció, amely mintegy 800 település ivóvizében van jelen. A nitrit egyrészt lerontja a fertőtlenítésre használt klór hatását, másrészt könnyebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, emiatt
csecsemőknél akár halált is okozhat, de tartósan fogyasztva a felnőtt szervezetre is káros.
Nincs köze a környezeti hatásokhoz, de szintén tömeges egészségügyi kockázatot jelent a vízvezetékek nem megfelelő anyaga: egy részük azbesztcementből készült, egy másik jelentős hányaduk pedig folyamatosan korrodálódik, és a korróziós termékek (a különféle fémek oxidjai) az ivóvízben is jelen vannak.
Ha az egész ország vízvezetékrendszerét korszerű, az egészségre biztosan nem ártalmas csövekre szeretnénk cserélni, az uniós becslés szerint mintegy 3000 ezer milliárd forintba kerülne. Az EU nyújt ugyan támogatást a vízellátás javításához, ennek azonban a csatlakozás óta csak a 10-15 százalékát használtuk fel, jellemzően a települési önrész hiánya miatt.
A kémiai és biológiai vízszennyezőkkel azonos súlycsoportú,
egyre növekvő ivóvízproblémát jelent a szegénység is.
A tanyasi területeken élő mintegy 300 ezer ember, illetve a települések külterületeire, zártkerti övezetekbe kényszerült százezrek biztonságos ivóvízellátása nem megoldott. Ahol van vezetékes víz, ott a megfizethetőséggel van baj: bár a rezsicsökkentés keretében átlagosan 10 százalékkal csökkent a vízdíj, változatlanul nő az országban a díjhátralékosok száma, és a segélyezési rendszer januári átalakítása nyomán az önkormányzatok lehetőségei is szűkültek az adósságrendezési segítségnyújtás terén. A leggyakoribb válságkezelési „megoldás" pedig változatlanul a vízszolgáltatás kikapcsolása.
