Kiszipolyozza az embereket a Miniszterelnökség

De a munkaidőt azért nem lehet meghosszabbítani, mert alacsony a létszám, vagy sok a feladat – állítja az érdekvédő. Úgy véli, az intézkedésre azért lehetett szükség, mert átgondolatlanul, kizárólag a kiadások csökkentése érdekében hajtottak végre leépítéseket. Azt viszont szerinte senki nem vizsgálta, hogy az apparátus a karcsúsítás után képes lesz-e a várt teljesítményt nyújtani. Borosné arra figyelmeztet, ha továbbra is csak azt nézik, hogyan vonhatnak ki pénzt a rendszerből, összeomolhat az államigazgatás.

Felhívta a figyelmet arra is: ha délután fél öt helyett fél hétig kell dolgozni, a bölcsődéknek, óvodáknak és általános iskoláknak is tovább kell nyitva tartaniuk. Ezzel kapcsolatban Borosné azt is jelezte, hogy a kötelező túlmunkát nehezen tartja összeegyeztethetőnek a család és a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozó kormányzati retorikával.

Mindazonáltal egy miniszter, ha úgy látja, hogy az adott jogszabályi környezet mellett a szervezete nem tud működni, megfelelő előkészítés után kezdeményezhet törvénymódosítást – mondta a főtitkár. A szakszervezet természetesen elutasítaná a munkaidő meghosszabbítására vonatkozó javaslatot, de ez szerinte még mindig kisebb rossz lenne, mint az, ha egy tárcavezető egyszerűen figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket.

A Miniszterelnökségtől levélben kérdeztük, hogy a Magyar Nemzet információja megfelel-e a valóságnak, és ha igen, a napi plusz két órát miként ellentételezik. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az érintett közszolgák megtagadhatják-e a túlmunkát, vagy kényszerűen távozniuk kell.

A munkaidőnek csak kezdete van

A Miniszterelnökség a magyar közigazgatási rendszer egyik legfontosabb intézménye, ahol a nemzet számára kiemelt jelentőségű feladatok összpontosulnak – reagált közleményben az ügyre Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangoztatva, hogy a szervezet gyors, hatékony és eredményes működése minden magyar ember érdeke, a közigazgatásnak vannak olyan területei, amelyek az átlagosnál jelentősebb mértékű munkával járnak. De „a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. Aki itt dolgozik, tudja, hogy elsősorban szolgálatot és nem munkát vállal" – hangsúlyozta.

A munkaidőnek náluk csak kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség valóban nem családbarát munkahely, de ezt tudja mindenki, aki ott vállal munkát – emelte ki Lázár. Értetlenségét fejezte ki ugyanakkor, hogy miközben a kormányt gyakran éri az a vád, hogy nem dolgoznak meg a pénzükért, a sajtó aggodalmakat fogalmaz meg a minisztériumokban foglalkoztatottak fizetésével és munkaidejével kapcsolatban. Ennek ellenére leszögezte: „a jövőben is azon dolgozunk – ha kell, akkor nem napi 10, hanem 12 órán át –, hogy Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő országa legyen".

Továbbra sem tudjuk azonban, hogy pontosan mennyi a napi munkaidő, a túlmunkát miként rendelték el, azért jár-e többletpénz, s a jogsértő intézkedésnek mindenki önként alávetette-e magát. Az sem derült ki, voltak-e olyan közszolgák, akik felmondani kényszerültek, mert a vég nélküli munkát például családi okok miatt nem tudják vállalni.