Aztán kilyukadt, az orvos másikat kapott, a régit meg odaadták nekik. Cigányoknak jó lesz – gondolhatták. A cigányok meg fogták magukat, meghegesztették ahol meg kellett, s meleget is adna, ha lenne mivel fűteni. Így inkább jól felöltözve ülnek a „kultúrban”, ahol nemcsak a bírói öltözőknek különítettek el helyet, hanem egy svájci pályázati programnak köszönhetően az egyik helyiségben használt papírból fűtőbrikettet is gyártottak két kézi préssel.
Amikor pályázathoz kérünk támogatást, legyintenek, hogy úgyse lesz az egészből semmi, mert a cigányok nem képesek dolgozni.
Úgy volt, hogy tíz-tizenkét ember téli tüzelőjét is biztosítani tudják ezzel a fűtőanyaggal, de aztán hol a munka akadozott, hol az alapanyagból volt kevés. Most pedig még a tetőt is elveszti a feje fölül a kállói roma egyesület, mert a hivatal visszaveszi tőlük az épületet: állítólag rendőrőrs épül itt hamarosan, harminc posztossal. Legalábbis erre hivatkozott a polgármester, amikor közölte velük, hogy június egyig el kell hagyniuk az intézményt. Gyorsan kellett másik helyet keresniük, hiszen májusban elindult a mezőgazdasági szociális szövetkezetük is.
Reményeik szerint a megfelelő képzés és gyakorlat megszerzése után legalább harminc embert foglalkoztatnak majd itt a kertészeti ágazatban, teljes munkaidőben – mindehhez egy szomszéd településen élő vállalkozó biztosította az oktatást, ő lesz a mentoruk is az elkövetkező hónapokban. Földet is kértek a polgármesteri hivataltól, de nem kaptak, így azt most bérelniük kell egy helybélitől.
– Annyira szeretnénk előremenni, haladni, de állandóan azt érezzük, hogy visszahúznak minket! Másnak feleennyi energiát se kell beletenni a munkába és boldogul, mi meg itt gebedünk meg. Amikor pályázathoz kérünk támogatást, legyintenek, hogy úgyse lesz az egészből semmi, mert a cigányok nem képesek dolgozni. Hát most a kertprogrammal is igazoltuk, hogy képesek vagyunk: a huszonhétre tervezett létszám helyett negyvenöten kezdtük meg a tanulást, és újabb tizenöten jelentkeztek azóta a képzésre – mondja Diviák István.
|
| Reviczky Zsolt-Népszabadság |
Az elsöprő lendülettel, hatalmas energiákkal rendelkező férfi a helyi roma focicsapat motorja. Edzői papírja is van, és sokáig maga is focizott, aztán lesérült. Ahogy a faluban jellemzik: ő afféle kállói Minarik Ede, ugyanazzal a fajta elhivatottsággal, ugyanazzal a jelmondattal. Kell egy csapat.
A dél-nógrádi, ezerötszáz lelkes faluban még jól emlékeznek a húsz-harminc évvel ezelőtti időkre, amikor szinte minden fiatal sportolt, focizott, kézilabdázott, atletizált. Csak akkor roma és nem roma még együtt rúgta és dobta a labdát. Ma ez már-már elképzelhetetlen. Pedig Diviák István felkeresett sok jólábú „magyar gyereket” itt faluban. – Te, emlékszel, amikor még együtt fociztunk gyema, hogy én félig cigány vagyok, a másik teljesen az, te meg magyar vagy? – mondta nekik, s invitálta őket a Kállói FC-be. De a többség kitért az ajánlat elől, arra hivatkozva, hogy sok a munka, meg ott a család is, nincs idő a focira. Vagy ha mégis, akkor nem a saját faluja klubjában játszik, amit kilencven százalékban cigány focisták alkotnak.
Ezért a tehetséges magyar fiatalok a szomszédos falvak csapatait erősítik. Erdőkürtét például, amellyel a kapitány szavai szerint a megyei háromban legalább olyan ádáz rangadókat vívnak, mint a magyar bajnokiban az Újpest a Fradival. Tavaly novemberben is velük zördültek össze: a hetvenedik percben három-nullás erdőkürti vezetésnél félbeszakadt a meccs, a kállói vendégek levonultak a pályáról.
A nogradfoci.hu tudósítása szerint a főként romákból álló együttes tagjai azt elégelték meg, hogy a kispad felőli asszisztens raszszista megjegyzésekkel hergelte őket. A Kálló elnöke ezért – mielőtt verekedésig fajult volna a hangulat az „indiánozás” miatt – inkább lehívta a csapatot a pályáról.
– Amilyen szakadó esőben kezdődött, olyan siralmas hangulatban végződött a mérkőzés, pedig szépen indult – olvasható a tudósítás ugyanerről a meccsről az erdőkürti focicsapat honlapján.
 |
| Reviczky Zsolt-Népszabadság |
„Rögtön az első percben Makó indította Balázst, aki bevitte a kállói hálóba a labdát, miközben ketten is próbálták ezt megakadályozni. Ezt követően még számos helyzetet kihagytunk, a második gól szintén Makó–Balázs együttműködés eredménye volt. Makó egy szabadrúgást egészen a kapuig küldött, a kapus hozzá is ért, de elhibázta, Balázs viszont nem. Rögtön a második félidő elején egy buktatásért tizenegyest ítélt a játékvezető, amit Mándó értékesített. A játék rendben folyt még kb. 20 percig, egészen szép akciókkal.
A 65. percben a kállói technikai vezető váratlanul leparancsolta csapatát a pályáról. Mindenki értetlenül nézte a fejleményeket, játékosok, a kállói csapat edzője, a játékvezető, a segédek csak kezüket tudták széttárni.
A 70. percben, miután csak a piros mezesek maradtak a pályán a játékvezető lefújta a mérkőzést. A játék egyáltalán nem volt durva, még egy sárga lap sem került kiosztásra, a játékvezető pedig teljesen pártatlan volt” – szól a tudósítás.
Tompos Zoltán, a kállóiak mostani segédedzője – aki korábban az erdőkürti ificsapat trénere volt – azt mondja: ő is ott volt ezen a meccsen, de nem hallott rasszista megjegyzéseket. Igaz, nem is azon az oldalon állt, ahonnét állítólag a bekiabálások elhangzottak.
Szavai szerint a fiatalok között elég sok az „önfejű”, ezért meglehetősen nagy kihívás kordában tartani a csapatot. Jelenleg a tizenkét csapatos mezőny utolsó előtti helyén állnak, s ezt leginkább annak „köszönhetik”, hogy nincs az akciókat befejező, góllövő játékosuk, illetve a kapuban is egy tapasztalatlan ifjú áll.
– Abból főzünk, amink van. Fejben nem vagyunk elég összerendezettek, de az sem segít, hogy a bírók sokszor látványosan ellenünk fújnak. Ez egy köztudottan „cigánycsapat”, és elismerem: korábban volt egykét olyan balhé, verekedés, köpködés, ami miatt nincs túl jó híre. De próbálunk változtatni. Sajnos sokszor úgy állunk ki, hogy nincs cserejátékosunk, épphogy megvan a keret. Anyagilag nem tudunk ösztönözni senkit, nálunk nemhogy két-háromezer forintot nem kapnak egy győztes meccs után a játékosok, de még egy doboz kólára sem tudjuk meghívni őket. Ez nem túl nagy vonzerő – mondja az edző, aki főállásban a kerepestarcsai kórházban műtőssegéd.
|
| Reviczky Zsolt-Népszabadság |
Havi száztízezer forintos fizetéséből ő sem tudja szponzorálni az utazásokat: a vendégjátékok költségét rendre a csapattagok dobják össze. Előfordult, hogy meccs előtt az utcán állítgattak meg ismerősöket, tőlük kunyeráltak össze annyi pénzt, hogy tankolhassanak, és át tudjanak menni a szomszéd faluba focizni.
Három ember azért mégiscsak akad Kállóban, aki igyekszik átsegíteni a nehézségeken a csapatot – tudom meg Diviák Istvántól. A falu gyógyszerésze és az egyik panzió tulajdonosa minden évben ad annyi pénzt, amiből be tudják fizetni a majdnem százötvenezer forintos nevezési díjat. A helyi kisbolt tulajdonosa pedig – akit az itteniek csak becenevén, „Fityiszként” emlegetnek – minden meccsre ad egy karton ásványvizet.
– Lenne itt több pénz, ha a meccseken fizetnének a jegyért a nézők – ezt már Komjáthy János mondja, aki három évvel ezelőtt volt a csapat elnöke, de elege lett abból, hogy folyton fegyelmi tárgyalásokra járjon.
– Volt, amikor leköpték a bírót, de olyan is, hogy fejbe rúgták. Próbáltam csitítgatni, fegyelmezni a játékosokat, de mintha a falnak beszéltem volna. Ilyenek. Nem lehet velük mit kezdeni. A megyében a kállói focicsapat meccseire jár ki a legtöbb néző: fürtökben lógnak a cigányok, de jegyet egyik se vesz, miközben a két kezük teli van dobozos sörrel. Ha mindenkitől beszednék a kétszáz forintot, ahogy azt más faluban is teszik, akkor nem lenne gond, hogy miből nyírják le a füvet.
– Itt csóróság van, ha pénzt szednénk a meccsekért, nem jönne ki feleennyi ember se – mondja Diviák István, hozzátéve: a nőktől és a gyerekektől máshol se kérnek belépőt, csak a férfiaktól. Szerinte a jóindulat sokszor többet segítene, mint az a néhány ezer forint, ami esetleg egy meccsen bejön.
Az MLSZ azt kérte, hogy a támogatásért cserébe mondjunk le a falu tulajdonában lévő ingatlanokról, s ezt én nem tehettem meg.
Pályáztak például a labdarúgó-szövetségnél felújítási programra, és kaptak volna hatmillió forintot az öltözők és a pálya rendbetételére. Ehhez azonban az önkormányzatnak öt évre át kellett volna adnia az MLSZ-nek a területet, amihez a település nem járult hozzá, így a beruházási pénz is elúszott.
Vagy itt van a gyep. A polgármesteri hivatalnak van egy saját, nagy teljesítményű fűnyírója, a közterületeket rendszeresen ezzel tartják karban. Nem kerülne túl nagy erőfeszítésbe, ha ez a munkagép a focipályán lévő füvet is lenyírná: elvégre a focicsapat sem csak a cigányoké, hanem az egész falué.
De – sorolja tovább az elnök –a polgármester odaadhatná nekik azt a két garnitúra mezt is, amit egy raktárban őriz, ez sem kerülne pénzbe. Diviák István szíve a Kállói FC mellett a Fradiért dobog: nem véletlen, hogy a saját mezük is zöld-fehér. Ez most az egyetlen garnitúrájuk, ami azért baj, mert ha a vendégcsapat is zöldbe öltözik, akkor a hazaiaknak kell másik színt választaniuk. Nekik viszont nincs másik.
|
| Reviczky Zsolt-Népszabadság |
A tolmácsiakat – akiknek amúgy alapvetően zöld mezük van – megkérték legutóbb, hogy ha lehet, vegyenek fel a kállói meccsre másikat. Így ők szürkében jöttek. Nekik van másik. Lenne a kállóiaknak pluszban egy bordó, és egy kék garnitúrájuk, de azt mondják, azt elzárta egy raktárba a polgármester akkor, amikor még ő volt a focicsapat egyik vezetője.
– Nálam nincsen semmiféle mez, azokon kell keresni, akik annak idején hazavitték, arra hivatkozva, hogy a másikat elvesztették – mondja Ivanovics István, a falu polgármestere. Majd közli: az a mez amúgy sem az FC tulajdona.
Szavai szerint néhány évvel ezelőtt azért élesztették újjá huszonegy év után a focicsapatot, hogy közösséget kovácsoljanak, most viszont azt látja: inkább a békétlenség, a széthúzás lengi körbe a társaságot. Amikor ő átadta a csapat vezetését Diviák Istvánnak, azt is közölte: a pályát és az öltözőt odaadja a falu, de más anyagi támogatásra ne számítsanak – jegyzi meg.
Hozzáteszi, hogy amikor ő felelt a csapatért, a saját zsebébe is belenyúlt: az utazásokat például felerészben az önkormányzat, felerészben ő fizette. Most viszont az önkormányzat már nem tudja támogatni a csapatot, mert nincs pénze. Szóba kerül a pályafejlesztés ügye is.
– Az MLSZ azt kérte, hogy a támogatásért cserébe mondjunk le a falu tulajdonában lévő ingatlanokról, s ezt én nem tehettem meg. Nekem polgármesterként az a dolgom, hogy védjem a falu vagyonát, s nem az, hogy elkótyavetyéljem – mondja.
Szerinte a Diviák István vezette roma egyesület amúgy sem jól sáfárkodik a rábízott vagyonnal: a brikettprogram is befulladt. Ahelyett, hogy tizenkét cigány család téli tüzelőjét biztosították volna az itt előállított fűtőanyagból, még a program résztvevői is a polgármesteri hivatalból kértek télen segítséget tűzifa vásárlásához. A polgármester hangjából kiérződik: nem fűz túl sok reményt a most elindult szociális kertprogram sikeréhez sem.
– Járnak iskolába. Elindult. Tudok róla. Egyméteres fű van a nyolcszáz négyszögöles területen, előbb azt kéne rendbe tenniük – mondja. Aztán inkább a most vasárnapra szervezett falunapról beszél, de arról sem csak jó szájízzel.
|
| Reviczky Zsolt-Népszabadság |
– Meghirdettük, Együtt Kállóért névvel, hívtam a focicsapat vezetőjét, vegyenek részt a főzőversenyen. Húszezer forintnyi anyagot adunk mindenkinek, aki indul. Ő azt üzente vissza, hogy nem főz. Jön helyette a kocsmáros Bandi, aki szintén roma – mondja Ivanovics István, aki szerint korábban kétfelé húztak a faluban cigányok, de most már inkább négyfelé mennek.
– Ha valaki engem meg akar hívni valahová, akkor nem kell három-négy emberen keresztül üzengetni, felhívhat telefonon közvetlenül engem is – válaszol erre Diviák István.
Azzal érvel, hogy ilyen gesztusokkal nem lehet elfeledtetni mindazt a hátrányt, amit a polgármester intézkedései okoztak a focicsapatnak, a becsületük pedig nem eladó egy teli bográcsért.
A falunap amúgy egybeesik a Kállói FC legújabb hazai mérkőzésével. Az egyházasdengelegi csapatot fogadják, akik előttük járnak a tabellán, de ha most otthon elverik őket, már csak egy pont lesz a különbség. Egy a gond: a meccs előtt még le kellene nyírni a füvet és felfesteni a vonalakat.
