Két miniszter is mellébeszél a tízmilliárdos építkezésről
Még mindig nem árulják el, hogy kinek az utasítására kezdték meg a katonák augusztusban a magyar–szerb határon a kettős kerítés felállítását. Harangozó Tamás (MSZP) még nyáron írásbeli választ igénylő kérdésben próbálta megtudni akkor még Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminisztertől, ki döntött arról, hogy két kerítés épüljön közel tízmilliárd forintért a szerb határszakaszon. A most megérkezett válaszokkal sem ő, sem a közvélemény nem lett okosabb.
Emlékeztetőül: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a kormány június 17-i határozatában egy négy méter magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését rendelte el a körülbelül 175 kilométer hosszúságú szerb határon.
|
Az 1,5 méteres drótkerítés elé épül a 3,5 méteres
Szabó Bernadett / Reuters |
Később elkészült négy mintakerítés is, azok közül választották ki a célnak leginkább megfelelőt és leggyorsabban felépítendőt: a másfél méter mélyre a földbe préselt fémoszlopokra rögzített, a talajszinttől három és fél méterre kimagasló kerítést, amelynek tetejére egy csaknem félméteres átmérőjű úgynevezett NATO-drótot tettek. Ehelyett azonban egy, a földből alig másfél méter magasra kiemelkedő, pengékkel teleszórt, gyorstelepítésű drótakadály építése kezdődött el, a Lázár által beharangozott három és fél méteres kerítés felállításának csak később látott neki a honvédség.
Harangozó írásos kérdésére, miszerint ki döntött a kettős kerítés felépítéséről, a honvédelmi tárca azt válaszolta, hogy a kormány nemzetbiztonsági kabinetje. Csakhogy a nemzetbiztonsági kabinetnek semmiféle döntési joga nincs. Közben Pintér Sándor a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt kijelentette, hogy amit egyesek kettős kerítésnek neveznek, az valójában egy, lévén, hogy a kettő olyan közel áll egymáshoz, hogy az gyakorlatilag olyan, mintha egy kerítés lenne.
A horvát kormányfő bírálja a V4-eket, az elnök viszont kerítést építene
Horvátország kérni fogja az Európai Unió állásfoglalását a horvát–magyar határon felállított kerítés és a visegrádi négyek katonáinak jelenléte miatt – mondta Zoran Milanović horvát miniszterelnök az N1 kereskedelmi televíziónak. Milanovic felhívta a figyelmet, hogy a migránsok Németországba vagy Ausztriába akarnak menni, nem pedig Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba, mint ahogy Horvátországba és Szlovéniába se akarnak utazni. Kiemelte: Angela Merkel német kancellár véleménye az volt, hogy a drótkerítés destabilizálná a Balkánt. A miniszterelnök szerint így gondolkodnak azok az igazán nagy államvezetők, akik felelősségteljesen vezetik Európát.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő viszont szerdán a Jutarnji List horvát napilapnak azt mondta, hogy Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a menekültválságot.
A Harangozónak címzett válaszlevelében ugyanakkor Pintér már azt hangsúlyozta, hogy a schengeni határellenőrzési kódex az érintett tagállamokra bízza, hogy milyen módon védik a hozzájuk tartozó schengeni külső határt, illetve mi módon akadályozzák meg a zöldhatáron való átjutást. S mivel „az államhatár védelme és őrizete a rendőrség feladata, amelyet a kormány felhatalmazása vagy külön, akár normatív jellegű feladatszabása nélkül is köteles végrehajtani, mert az Országgyűlés által elfogadott, minősített többséget igénylő törvény azt előírja”.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
A miniszter leveléből az sem derült ki, hogy ha lényegében a rendőrség saját hatáskörében is dönthetett volna a kerítésépítésről (bár azt költségvetési támogatás nélkül aligha építtethette volna meg), mi végre volt a Lázár-féle kerítés-casting. Miért játszották el, hogy a kerítésekről a kormány döntött, amikor a kerítés konkrét fajtáját meghatározó kormányhatározat nem is született. Az is csak Lázár tájékoztatójából tudható, hogy „a kormány melyik kerítéstípus mellett tette le a voksát”, már ha letette egyáltalán. A zavaros magyarázatok láttán már ebben sem lehetünk biztosak.
Vizsgálatot kér a Helsinki Bizottság
Hivatalból vizsgálja ki az ombudsman a Röszkéhez közeli Horgos 2 határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit – kéri a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédők úgy vélik, különben soha nem derül fény arra, jogszerű volt-e Terrorelhárító Központ (TEK) akciója. A TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére szeptember 16-án. A rendőrség fellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek – emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédők szerint az a tény, hogy a napvilágot látott felvételek alapján számos gyermek is kénytelen volt elszenvedni a könnygázt, és hogy több újságíró is arról számolt be, a TEK-esek újságírói mivoltuk ellenére bántalmazták őket, egyértelműen jelzi: az eseménysor alapos kivizsgálására volna szükség. Ennek ellenére az országos rendőrfőkapitánnyal a Zsaru Magazinban közölt interjúból egyértelműen kiderül, hogy a rendőri vezetésnek nem áll szándékéban semmiféle belső vizsgálatot lefolytatni. (L. K.)
