A nép akarata azonban most csak ahhoz lesz elég, hogy a parlamentnek kell tárgyalnia kell arról: legyen-e referendum az állami vállalatok vezetőinek kétmilliós fizetési plafonjáról. A politikus saját számítása szerint sem jött össze ugyanis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer aláírás; a pénteki határidőig nagyjából
190 ezerig jutottak.
Kész mindazonáltal nem elégedetlen, hiszen állítása szerint 2008 – a Fidesz szociálisnak nevezett népszavazása – óta ez a legsikeresebb próbálkozás. Ami annyiban kétségkívül igaz, hogy például a rendszerbontó civilek tavaly százezer aláírást sem tudtak összeszedni.
Különben azért is büszke a teljesítményére Kész, mert független politikusként jutott eddig. Igaz, mintegy nyolcvan civil szervezet, illetve az MSZP is segítette, és sajnálja, hogy más pártok nem, mert képtelen voltak túllépni az aktuálpolitikai érdekeiken.
Kiemelte, hogy saját választókerületében a választásra jogosultak tíz százaléka támogatta a referendumot, tehát Veszprém másodjára bizonyította, hogy a „józan ész városa”. Ennél többen – tízezret meghaladó számban – csak a főváros XIII. kerületében írtak alá.
|
| Szabó Miklós / Népszabadság |
Hangsúlyozta ugyanakkor a politikus, hogy mindenképpen lesz lopásgátló népszavazás, mert a szocialista Gőgös Zoltánnak az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról szóló kezdeményezése kapcsán június 28-ig folyhat az aláírásgyűjtés, és ő is összeszedett eddig kétszázezer támogatót.
Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés miként dönt majd a bérplafonról szóló kezdeményezésről, Kész nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Mindössze annyit jegyzett meg, ha a kormány elég bátor, kvótaügyben aláírásokat gyűjt, és nem él vissza hatalmi helyzetével. De határozzanak is bárhogy – tette hozzá –, ősszel mindenképpen két népszavazás áll majd egymással szemben:
a hatalom, illetve a nép által kezdeményezett referendum.
Kész Zoltán egyébként elszámította magát, hiszen február 4-től gyűjthette volna az aláírásokat, de akkor azt nyilatkozta, hogy a kampány május 1-jén kezdődik, és a rendelkezésre álló 120 nap helyett egy hónap alatt megszerzik a szükséges támogatást. Ennek ellenére az akció március végén megindult.
Ám mára kiderült, hogy azonnal hozzá kellett volna kezdeni a gyűjtéshez, mert ha az elvesztegetett másfél hónapban is kampányolnak, bizonyosan megvan a kétszázezer hiteles aláírás. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Kész csak annyit mondott: nem kíván a múlttal foglalkozni.
|
| Szabó Miklós / Népszabadság |
A választási iroda az íveket átvette, és azokat egy lepecsételt raktárban helyezték el. Az aláírások hitelesítését hétfő délelőtt kezdik el, és tucatnyi munkahelyen ellenőrzik majd, hogy a személyes adatok – tehát a név, lakcím és személyi azonosító szám – megegyeznek-e a központi népesség-nyilvántartásban található adatokkal.
Miután a kezdeményező szerint sincs kétszázezer támogató, az ellenőrzést csak addig folytatják, amíg el nem jutnak a százezer érvényes aláírásig, ami azért érdekes, mert
ez a feltétele annak, hogy a parlament egyáltalán napirendre vegye az ügyet.
Erre az irodának hatvan napja van, ám úgy tudjuk, a munkával június 28-ig végezni szeretnének, amikor Gőgös kérdésében kell leadni az aláírásgyűjtő íveket.
Így szeptemberben az Országgyűlés mindkét kezdeményezésről egyszerre tárgyalhat. Kész esetében viszont már biztos, hogy a képviselők mérlegelhetnek, földügyben viszont valószínűleg kötelezően ki kell majd írni a referendumot. Ha ez így lesz, pénzügyi szempontból csaknem közömbös, ha a bérplafonról is kedvezően döntenének, mert az a népszavazás ötmilliárdos költségét – szükség lenne egy második szavazólap nyomtatására is – legfeljebb pár százmillióval dobná meg.
