– A Hegyeshalommal szomszédos Nickelsdorfnál értelmetlen volna kerítést építeni – folytatta Szőke László. – Ha itt akarna Ausztriába szökni egy menekült, végig kellene talpalnia egész Magyarországon. Lehetetlen, hogy ilyen készültség mellett útközben nem tartóztatják föl.
A schengeni belső határokra nem lehet kerítést húzni, és rendszeres kapcsolatban vagyok a szomszédos osztrák települések vezetőivel, de ilyen szándékról egyiküktől sem hallottam – szögezte le lapunk kérdésére korábban Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere. Aztán a hír után jött a valóság: csütörtökön megkezdődtek a kerítésépítési előkészületek.
|
Körmenden felépült a tábor
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Burgenlandban két okkal is magyarázzák az intézkedést. Körmenden menekülttábort alakított ki a magyar belügyminisztérium. Az osztrákok attól tartanak, hogy onnan a menekültek csoportosan átszöknek a nagyon közeli Ausztriába. A táborban, amelyet öt férőhelyes katonai sátrak alkotnak, jelenleg nem laknak menekültek, tudtuk meg Molnár Dánieltől, a körmendi önkormányzat sajtószóvivőjétől. Hozzátette: a körmendit csak tartaléktábornak szánják, a város abban bízik, hogy nem lesz szükség a használatára. Az osztrákok félelmének másik oka az, hogy a délen elfogott menekülteket a Győr melletti Vámosszabadiban helyezik el, onnan pedig szintén gyorsan elérhető az osztrák határ. Vámosszabadi valóban megtelt, ottjártunkkor éppen különbusz vitte Győrbe a menekülteket, kevesen maradtak napközben a táborban. Tény: sokan nem térnek vissza, hanem nekivágnak a nyugati határnak.
Az ausztriai Nagysároslak és Szentkút között építendő kerítés magyar oldalán fekvő településeket az osztrákok nem tájékoztatták a terveikről.
A kerítés árnyékába kerülő magyar falvak egyike Alsószölnök, ahol 370 ember él. Lélekszámához képest nagy a kishatárforgalma, sok osztrák biciklizik át, de jönnek a szentgotthárdi fürdőbe is a burgenlandiak. A helybeliek jelentős része Ausztriában dolgozik, a közeli szőlőkben, almáskertben, az éttermekben, panziókban, a bőrgyárban, a nők meg főleg a textiliparban. Az egy kilométerre található Neumarktba gyalog mennek, de Jennersdorf is nagyon közel van. Monek Zsolt polgármester szerint az utóbbi napokban többször is megjelentek az osztrák rendőrök a zöldhatáron. Migránst még egyet sem láttunk, mondja, ők inkább a rábafüzesi átkelő felé indultak akkor is, amikor elkezdődött a vándorlás.
Szentgotthárdon is lesz tartaléktábor. A magas talajvízszint miatt ott nem tudták felhúzni a sátrakat, ahol azok régebben voltak, de a szándékról nem mondtak le. Az osztrák kerítésszakasz északi végpontja a Szentkút közelében található Vasalja. A település és a környék lakói is jobbára Ausztriában keresik a kenyerüket.
Azt, hogy mekkora akadály lesz számukra a kerítés, még csak találgatják.
– Pontosan annyit tudunk, amennyit a sajtó megírt – közölte a polgármester, Gombás Alajos.
Vas megye legkisebb települése Nemesmedves, ahol összesen huszonnégyen laknak. Az osztrákok tervezett kerítéséről a polgármester, Mesics Ferenc elmondta: – Annyiban nem érint bennünket a kerítés, hogy eddig is csak Rönöknél és Rábafüzesnél tudtunk átjutni Ausztriába. Huszonnégy embernek nem csinálnak átjárót, bár a környékről nap mint nap igen sokan mennek át dolgozni. Úgyhogy ez a migránshelyzet nekünk bezavarhat, ha az osztrákok bekeményítenek.
Szellemekkel harcolnak
Körmend tiltakozik az ellen, hogy területén migránsok elhelyezésére alkalmas létesítményt alakítsanak ki – ezt a határozati javaslatot akarta elfogadtatni Tompa László, a Pro Körmend Egyesület képviselője a város önkormányzatával. A képviselő-testület kormánypárti többsége nem engedte napirendre venni a javaslatot, így az egyesület indítványa csírájában elhalt.
A kormány februárban határozott arról, hogy Körmenden és Szentgotthárdon migrációs befogadóállomás épül. Körmenden, a rendészeti szakközépiskola udvarán fel is állítottak 55 sátrat, Szentgotthárdon viszont a kiszemelt terület belvizessége miatt nem kezdődött el a munka. Mindkét település lakói ellenkezéssel fogadták a döntést, s a tiltakozókat azóta is a Jobbik igyekszik integrálni.
A két vasi város fideszes vezetése nem ment szembe a kormány döntésével. Nem is tehették, hiszen a kabinet tömeges bevándorlás okozta válságtérséggé nyilvánította a megyét, így a táborok engedélyezésébe az önkormányzatok nem szólhattak bele. A Pro Körmend utóbb mégis azt akarta, hogy a városvezetés tiltakozzon a kormány döntése ellen. A helyzet azért is ellentmondásos, mert a Fidesz gyakran állítja a baloldali pártokról, hogy migránsokat akarnak telepíteni hazánkba. Legutóbb Botka László szegedi polgármestert vádolták meg ezzel. Körmenden ugyanezt vetették a fideszes városvezetés szemére.
Bebes István, Körmend polgármestere úgy érvel, hogy a migránsok egy részét a kerítés sem állítja meg, s az ő regisztrálásukra, ellátásukra mégiscsak kell valahol építeni egy tábort. Mivel a menekültek Nyugatra tartanak, logikus, hogy az osztrák határhoz közel kell lennie e létesítménynek, amelyre, úgy tűnik, nem lesz szükség. Vagyis a városvezető szerint szellemekkel harcol Tompa László, aki úgy véli, az ilyen tábornak a déli határ közelében, s a városokon kívül lenne a helye. (Ungár Tamás)
