Ennek ellenére vannak még jó páran, akik településvezetőként ülnek az Országgyűlésben, például a fideszes Kósa Lajos debreceni, László Tamás XV. kerületi, Németh Szilárd csepeli, Papcsák Ferenc zuglói, Rogán Antal V. kerületi vagy Zsigó Róbert bajai polgármester, miként képviselő Szeged első embere, a szocialista Botka László is. Többen pedig megyei közgyűlési vagy más helyi önkormányzati tisztséget viselnek – például alpolgármesterek, illetve helyhatósági képviselők –, de őszig nekik is választaniuk kell, hogy hol kívánják folytatni a politikai pályafutásukat.
Számukra Gulyás Gergely javaslata csak annyiban hozott újat, hogy a polgármesteri – és más helyi posztok után járó – tiszteletdíjat és az egyéb juttatásokat a tervezet elfogadása után egyetlen képviselő sem veheti fel. Az érintettek tehát nagyjából hat hónapra elveszítik az önkormányzatoktól kapott járandóságukat, ami három-négymilliós veszteséget is jelenthet. Lehetséges azonban, hogy ezzel valójában jobban járnak, mert őket a hatályos törvény szerint a parlamenti képviselői tisztség alapján járó illetménytől kellene megfosztani, s miután az alapdíj 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra nőtt, addig egy polgármesteri fizetés öt-hatszázezer forintnál általában még a nagyvárosokban sem magasabb.
A településvezetők tehát a helyhatósági választásig terjedő idő alatt mindenképpen tetemes summát buknak, de Gulyás javaslata tulajdonképpen csökkentette a veszteségeiket. Nem segített viszont a kormánymegbízottakon. A korábbi szabályozás szerint képviselő betölthette a megyei kormányhivatali vezetői posztot, ám az országgyűlési törvény összeférhetetlenségi szabályainak idei változása után nekik is dönteniük kellett. Az április 6-i választás után nagyjából tíz fideszes politikus a parlament mellett határozott, így a kormánybiztosi megbízatásuk megszűnt.
Gulyás Gergely előterjesztésében kifejezetten nevesíti az ügyvédeket, és úgy módosítaná az ügyvédekről szóló törvényt, hogy honatya e tevékenységét a parlamenti tagsága idejére szüneteltesse. Ez sem meglepetés, hiszen az összeférhetetlenségről februárban kihirdetett törvénymódosítás a képviselő számára gyakorlatilag minden más kereső foglalkozást kizárt. Ebbe beletartozik a jogi képviselet, az orvosi praxis és minden egyéb, ellenszolgáltatás fejében végzett munka, az oktatási, tudományos és művészeti tevékenység kivételével.
Jobban járnak viszont az őstermelők. Esetükben az összeférhetetlenséget akkor lehetett volna megállapítani, ha bevételüket az szja szabályai alapján figyelembe kell venni. Ez a tételes költségelszámolást választó személyek esetében évi négymilliót meghaladó összeget feltételezne, ám a képviselők esetében ezt a korlátot eltörölnék. Egy honatya tehát őstermelőként bármennyit kereshet majd, mert rá nem vonatkoznak az általános összeférhetetlenségi szabályok.
Az önkormányzati törvény egyébként részben kárpótolja a korábban képviselőként is dolgozó polgármestereket, a következő helyhatósági választás után ugyanis a díjazásukat más szabályok alapján állapítják meg. A főpolgármesternek 1,3 milliós miniszteri, a megyei jogú városok és a budapesti kerületek első embereinek 750 ezer forintos helyettes államtitkári fizetés jár, és ehhez 15 százalék költségátalányt is kapnak, tehát havi másfél millióhoz, illetve 860 ezer forinthoz juthatnak. Harmincezer fős lakosságszám felett hatszázezer, tízezernél népesebb városokban 525 ezer, az 1500 és tízezer fő közötti településeket pedig 450 ezer lesz a fizetés, és jár a költségátalány is. Ötszáz és 1500 lakos között háromszázezer, az ennél is kisebb községekben 150 ezer az illetmény, míg a társadalmi megbízatású polgármestert ennek az összegnek a fele illeti meg. A legkisebb falvak kivételével az új szabályok szinte mindenkinek jövedelemtöbbletet jelentenek.
