A jezsuiták közleményben jelentették be, hogy menekültprogramot indítanak. Keresztényként semmilyen körülmény nem mentesít minket kötelességünk alól, hogy valóban menekülő, szenvedő testvéreinket az irgalmas szamaritánus példája nyomán segítsük – írták. A jezsuiták szerint az állam feladata, hogy úgy védje meg hazánk érdekeit, hogy közben minden menekült számára emberséges bánásmódot biztosít. Az egyházak és civil szervezetek feladata pedig az, hogy személyes odafigyeléssel és humanitárius segítségnyújtással egészítsék ki az állam által biztosított alapellátást.
A püspöki kar tagjai sokáig kerülték, hogy karakteres véleményt fogalmazzanak meg a menekültkérdésről vagy például a kormány politikájáról: az úgynevezett nemzeti konzultációról, vagy a közpénzből finanszírozott plakátkampányról, a határzárról. Erdő Péter bíboros aztán bírálta a tisztázatlan jogi helyzetet, és arról beszélt, hogy az egyházi intézmények Magyarországon „embercsempésszé” válnának, ha befogadnának menekülteket.
Ennek ellenére a bíboros nem sokkal később – Veres András püspökkari elnökkel együtt, a testület nevében – örömmel csatlakozott Ferenc pápa időközben megismételt felhívásához, amely a menekültek befogadására szólított fel. Az Indexnek adott interjújában a bíboros „hiteles akciónak” nevezte, hogy a pannonhalmi főapátság megnyitotta kapuit az átutazó menekültek előtt.
A püspöki kar azonban távolról sem egységes. Beer Miklós váci püspök a Klubrádióban közölte, hogy a menekülteknek el kell fogadniuk az Európai Unió előírásait, és – ha tényleg itt akarnak maradni – akkor regisztráltatniuk kell magukat. Ám ezt csak a hivatalos intézményekkel karöltve lehet kivitelezni.
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke is. Állította, hogy a külföldi sajtóban „eltorzították szavait”, ő maximálisan egyetért azzal a lelki iránymutatással, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg felhívásában. A szegedi püspök elmondásából ugyanakkor kiderült, hogy az egyházmegye csak azokat kész befogadni, akik menekültként regisztrálják magukat, és a szükséges papírok megszerzése után Magyarországon szeretnének letelepedni. Pedig a pápa felhívásaiban nem találtunk semmiféle utalást rá, hogy a menekültek befogadását regisztrációhoz kellene kötnie a katolikus egyháznak.
A cikkünkben szereplő katolikus szervezetektől – vagy éppen Erdő Péter bíborostól – eltérően a szegedi püspöknek egyetlen rossz szava sincs Orbán Viktor menekültügyi politikájáról. Ellenkezőleg: Kiss-Rigó László támogatja azt. A magyar miniszterelnök szerinte azon kevesek közé tartozik, akik képesek rátalálni az „értelmes és keresztény” megoldásra.
A sajátos katolikus megnyilvánulások számát gyarapítja, hogy egy XX. kerületi templom meghívója így invitálta tanévkezdő szentmisére a katolikus hit- és erkölcstanos gyerekeket: „A valós iszlám veszéllyel szemben nem a semmivel, hanem keresztény öntudatra ébredéssel tudunk jól védekezni”.
Éjszakai szállás a röszkei plébánián
Éjszakai szállást ajánlott a menekülteknek Liszkai Tamás röszkei katolikus plébános. Az egyházközség részt vesz abban a gyűjtésben is, amelyet a röszkei önkormányzat és egy helyi egyesület kezdeményezett: meleg ruhát, takarót, kifestőkönyveket, játékokat, színes ceruzákat gyűjtenek.
Liszkai Tamás szerint a Katolikus Karitász segítői vetették fel: a hideg éjszakát nem tölthetnék-e a kisgyermekes anyák fedett helyen? Akkorra a plébános már felajánlotta a rendezvénytermet. Sőt azt mondta, a templomot is megnyitja, ha kell. Ám a rendőrség nem járult hozzá, hogy egyes menekülteket elvigyenek a plébániára, de ők maguk is elzárkóztak ez elől, mert minél hamarabb tovább akartak menni. Kérdeztem, felajánlásuk összefüggésben áll-e Ferenc pápa felszólításával, hogy minden plébánia fogadjon be egy menekültet. Liszkai Tamás azt felelte: az egy második lépcső lehet; akkor, ha valaki Röszkén szeretne menekültként élni. (T. I.)
