galéria megtekintése

Jövőre már bonthatjuk Orbán rendszerét

21 komment


Lencsés Károly

Talán nem is a kérdések a legfontosabbak, hanem az, hogy az emberek véleményt nyilváníthatnak az Orbán-kormány teljesítményéről – hangoztatja az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője a népszavazási kezdeményezésük kapcsán. Az aláírásgyűjtés szombaton megkezdődött, és az akció mögé állt több ellenzéki párt, illetve néhány szakszervezet is. Így a referendum kiírásához szükséges kétszázezer támogató vélhetően összejön.

Senki nem tudja, hogy érvényes lesz-e, de az igen valószínű, hogy valamikor a jövő év első felében – hat esztendő után – ismét lehet népszavazás Magyarországon. Az Új Magyar Köztársaság Egyesület március 15-én hirdette meg a rendszerbontónak szánt referendumot, és négy kérdésben szombaton megkezdték az aláírásgyűjtést. A rendszerváltozás óta – a köztársasági elnök közvetlen választásáról, a kettős állampolgárságról, a NATO-hoz, illetve az unióhoz való csatlakozásról, valamint a tandíjról, a kórházi napidíjról és a vizitdíjról szóló után – ez lenne a hatodik népszavazás.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

A civilek két ütemben összesen 28 aláírásgyűjtő ívet terjesztettek be hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé, de a kérdések többségét először a testület, majd jogorvoslati eljárásban a Kúria is elutasította. Így mindössze négy téma maradt: a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelése, a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetése, a nyugdíjjogosult képviselők nyugellátásának aktív parlamenti szerepvállalásuk idejére történő szüneteltetése, továbbá a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlése. Nem bocsátható viszont népszavazásra például az elkerülő utakon bevezetett útdíj, a politikusfeleségek vagyonnyilatkozatának nyilvánossága vagy az ügynökakták ügye.

 

Vajda Zoltán, az egyesület egyik ügyvivője érdeklődésünkre hangsúlyozta: igazából nem is a kérdések a legfontosabbak, hanem az, hogy az emberek véleményt nyilváníthatnak az Orbán-kormány teljesítményéről. Arra vonatkozóan egyébként még nincsenek adatai, hogy az első két nap alatt mennyien támogatták a kezdeményezésüket, ám bizonyos a sikerben.

Meglehetősen nagy ugyanis az érdeklődés – emelte ki az ügyvivő –, mert a Madách téri kampánystartra még vidékről is érkeztek magánszemélyek, akik aláírásgyűjtő íveket vittek magukkal.

Szombaton egyébként Miskolcon, Debrecenben, Győrött, Mezőhegyesen, Egerben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Szombathelyen várták az érdeklődőket, s az akció hétfőtől számos más településen folytatódik; a helyszínekről a Facebookon adnak tájékoztatást.

Az már bizonyos, hogy az Együtt, a Modern Magyarország Mozgalom, a PM és a liberálisok aktívan részt vesznek az aláírásgyűjtésben, és íveket is igényeltek – közölte Vajda. Az MSZP szintén segítséget ígért – a részletekről még egyeztetnek –, míg a DK csupán általános politikai támogatást helyezett kilátásba. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöksége ugyancsak döntött az együttműködésről, míg a Pedagógusok Szakszervezete csupán a tankötelezettségre vonatkozó kérdésben lesz partner.

Felvették a kapcsolatot a civilek a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel is, de korábban a konföderáció elnöke lapunknak azt mondta, hogy ők most a saját népszavazási kezdeményezésüket igyekeznek sikerre vinni, amelyben szintén megkezdődött az aláírásgyűjtés. Az érdekképviseletek azt szeretnék elérni, hogy a férfiak a nőkével azonos feltételek mellett, tehát negyven év munkaviszony után nyugállományba vonulhassanak.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Vajda ezt népszerű, de veszélyes ötletnek tartja, mert egy eredményes referendum a nyugdíjkasszán több százmilliárdos lyukat ütne. Az egyesületüknek viszont ezzel kapcsolatban nincs semmilyen testületi állásfoglalása. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a két népszavazás – feltéve, hogy mindkét esetben lesz kétszázezer támogató – időben egybeeshet. Ezzel mindenki jól járna, mert ha több olyan ügy van, amellyel különböző társadalmi csoportokat lehet megszólítani, nagyobb valószínűséggel jöhet össze a referendum érvényességéhez szükséges nagyjából 4,1 milliónyi voks.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyi pénzbe kerül az akciójuk, az ügyvivő elmondta,

eddig a tonnányi aláírásgyűjtő ív és más szóróanyagok nyomtatásának költségei megközelítik az egymillió forintot,

de a kitelepülésekhez szükséges feltételek megteremtése sincs ingyen. A kiadásokhoz a szervezők már hozzájárultak saját zsebből, ugyanakkor hazai és külföldi támogatókat is várnak, s ígérik, hogy a befolyó pénzzel tételesen elszámolnak.

Néhány ügy egyébként még függőben van – tudatta Vajda. Az NVB hétfőn dönt a civileknek az üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán benyújtott kezdeményezéséről –

Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?"

–, míg a Kúriának kell állást foglalnia arról, lehet-e népszavazás a kórházi várólistákról, a termőföld haszonbérbe adásának feltételeiről, valamint az MNB vezetőjének a hibás döntések miatt viselendő anyagi felelősségéről. Ez utóbbiakról a legfőbb bírói fórumnak hamarosan döntenie kell, és ha valamelyiket átengedik, azt egyesíteni lehet a mostani akcióban szereplő kérdésekkel.

A boltok vasárnapi zárva tartása esetében viszont más a helyzet. Amennyiben az aláírásgyűjtő ívet az NVB hitelesíti, a határozatot még bíróság előtt meg lehet támadni, és akkor a jogerős döntés esetleg csak októberre születik meg. Ráadásul az MSZP-nek is van hasonló kérdése – „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” –, amelyről a választási bizottságnak szintén döntenie kell. Az ráadásul egyelőre bizonytalan, mit lép a párt, ha a civilek kezdeményezése megy át.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.