A kötött pályás, illetve a buszágazatot két külön üzemigazgatóság alá szervezték. Az alapító okirat 2013. januári módosításával pedig megnyílt az út a cég jogi szétválasztásához. Formailag csak a vagyonmérleg és a Fővárosi Közgyűlés határozata szükséges a szétváláshoz. Tavaly még úgy tűnt, hogy az új buszüzemeltetési modell bevezetésének egyenes folytatásaként elsőként a buszágazatot választják le a BKV-ról, amelyet azután beolvasztanak az agglomerációs járatokat korábban bekebelező Volánbuszba. A kötött pályásokkal kapcsolatban már akkor felmerült, hogy a HÉV-viszonylatok üzemeltetését a MÁV kapná feladatul.
A tavaly decemberre ismét forrpontra hevülő BKV-finanszírozási polémia gőzét végül a HÉV állami átvételéről szóló bejelentéssel engedte ki a kormány. A januári határidő előbb márciusra, majd júniusra módosult. Az állam addig havi 500 milliót fizet előlegként. A fővárosnak ennél jóval többe kerül az üzemeltetés. Az ellenzék szerint jól rászedték a főpolgármestert, hiszen alig 3 milliárdot kap a 72 milliárdos vagyon fejében. Tarlós István ezt a múlt héten hevesen cáfolta, mondván, a kormány határozott ígéretet tett arra, hogy elszámolnak. A februári kormányhatározat értelmében a működtetés során felmerülő, máshonnan meg nem térülő kiadásokat megtérítik. Az utólagos elszámolást az egyelőre kidolgozás előtt álló új közszolgáltatási szerződéses rendszer módszertana szerint ejtik meg.
A főváros tehát havi több százmilliós hitelt nyújt a kormánynak. A főváros azt remélte, hogy 10 milliárd forint veszteségtől szabadul meg a HÉV-ekkel. A végső számvetésnél azonban könnyen kiderülhet, hogy az agglomerációs járatokból származó jegybevételek, települési hozzájárulások, illetve a fővárosiak után fizetendő díj levonása után alig 2-3 milliárdot spórolhat évente, miközben jelentős vagyonról mond le. (A pálya és a járművek mellett összesen 134 épület több mint 43 ezer négyzetéter alapterülettel.) A kormánydöntés értelmében a főváros ingyen adja át az üzletágat az államnak.
A vagyonmérleg tehát nem az elszámoláshoz készül, csupán az új cég létrehozásának formai kelléke. A Népszabadság információi szerint a BKV, illetve a főváros az év végéig kapott határidőt a cégalapítás lebonyolítására. A vagyonmérleg a nyár elejére készülhet el, az új cég alapszabályát nyár végéig kell kidolgozni. Ezt követi a szakszervezetekkel és a cégbírósággal való birkózás, így legkorábban az év végén kerülhet közgyűlés elé az új cégstruktúráról szóló előterjesztés. Az állam a közgyűlési jóváhagyás után ezt az új HÉV-társaságot államosítja várhatóan jövőre.
A következő lépés a buszágazat leválasztása lehet. A főváros ezzel tenné versenyképessé az ágazatot. Az elöregedett buszpark megújítása ugyanis csak hitelből, illetve a szolgáltatás kiszervezésével lehetséges, míg a kötött pályás járművek cseréje uniós támogatásból is finanszírozható. A szétbontástól jelentős költségcsökkentést remél a városvezetés.
