Nem mintha nem jönnének sokan már most is. Évente 2,5 millió turista veszi igénybe valamelyik hajóstársaság szolgálatait. A fővárosi személyhajózási piacon csaknem kéttucatnyi gazdasági társaság osztozik, amelyek további száz beszállító céggel állnak kapcsolatban.
A látogatók tíz százaléka szállodahajón érkezik. Két évvel ezelőttig két vállalkozás osztozott ezen a piacon, ám 2012-ben az I. kerületi önkormányzat lakossági panaszokra hivatkozva visszavonta a Magyar Kikötő Zrt. a Várkert Bazár alatt működtetett kikötőinek használati engedélyét. A cég azóta is alkudozik a fővárossal, kártalanításban bízva.
A Mahart Pass-Nave ezzel rivális nélkül maradt. Egy darabig úgy tűnt, az új helyzetből a fővárosi önkormányzat is profitál. A kikötőbezáratás után ugyanis felmerült, hogy Budapest megvenné a cég 51 százalékos tulajdonrészét. A 750 millió forintos vételárat a társaság által fizetett osztalékból törlesztették volna. Ám az előterjesztést végül indoklás nélkül levették a napirendről és azóta se került vissza.
|
M. Schmidt János / Népszabadság
|
Tavaly viszont újabb ötlettel állt elő a városvezetés: beszáll a fővárosi hajósüzletbe. A Fővárosi Közgyűlés tavaly tavasszal fogadta el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Dunapartra vonatkozó fejlesztési és hasznosítási tervét.
A koncepció szerint a főváros tíz 130 méteres hajót vásárolt volna, a kikötők kiszolgáló központját betelepítették volna a CET-be és két új szállodahajó-kikötőt létesítettek volna. Egyik tervből se lett semmi. Ezenfelül új működési rendet vezettek volna be a sétahajó-kikötők üzemeltetésében is.
Az érdekvédelmi szervezetek hevesen tiltakoztak, mondván, az új szabályozás tönkreteszi a budapesti személyhajózási piac szereplőit. Részben sikerrel jártak.
A hajókat nem szorították ki a város peremén lévő kikötőkbe, de csak fél évre adnak ki parthasználati engedélyeket. Ez teljesen kiszámíthatatlanná teszi a társaságok működését, miközben érdemi szabályozásnak, változásnak aligha tekinthető – állítja Varga István, a két éve a Vár alól, most az Óbudai-szigetről kiszorított Magyar Kikötő Zrt. vezetője, aki szerint a városi hajózás virágzása sokkal inkább a cégek kitartásának, mintsem a segítő fővárosi vagy gazdasági környezetnek köszönhető.
Holott megfelelő, kiszámítható és segítő szabályozással a jelenleginél sokkal nagyobb haszonnal is működtethető lenne ez a szolgáltatás. S ezzel Varga István szerint a budapesti önkormányzat is jól járna, hiszen csak a szállodahajók után évi több tízmilliót fizetnek a fővárosi kasszába.
|
| M. Schmidt János / Népszabadság |
A BKK tavaly úgy számolt, a dunai hajózásból évi 1-1,5 milliárd forint bevételre tesznek szert a hajóstársaságok, amelyből a fővárosnak csupán 100 millió forint csurran. Ez még az árvízvédelem évi átlagosan 250 milliós költségét sem fedezi. Nem szólva a tavalyi 4,9 milliárdos védelmi és újjáépítési költségről, amelyből 1,6 milliárdot a főváros állt.
Az önkormányzat tavaly módosította a fővárosi kikötők használatára vonatkozó rendeletét, amelyben 20-30 százalékkal emelték a kikötők után fizetendő közterület-hasznosítási díjat. Az Árpád híd és a Rákóczi híd között körülbelül 100 kikötő működik. Többségük magántulajdonosoké, és a rendezvény- vagy a turistahajózás céljait szolgálja ki.
A budapesti személyhajózásnak körülbelül harmadát bonyolítja a Pass-Nave és a BKK. Előbbi számos megkeresésünk ellenére sem adott választ jelenlegi eredményeit és terveit firtató kérdéseinkre. A BKK-tól viszont megtudtuk, hogy a 2012 nyarán indított menetrend szerinti járatok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
Az új szolgáltatást a meglévő hajóparkra alapozták, de teljesen más útvonalat alakítottak ki. A kikötők arculatát és a hajókat uniós forrásból újították meg. A főváros 48 milliót fizetett az összesen 492 millió forintos projektből.
Az elsődleges cél a hajózást közösségi közlekedési eszközként elfogadtatni. A hajójegyek meglehetősen borsos – 750 forintos – ára ellenére több százezer utas vette igénybe eddig. A Római-parttól, illetve Újpestről a Haller utcánál található irodaházakig közlekedő három hajójárat gyakran „telt házas”.
Új elemként a XXI. és a XXIII. kerületet összekötő kompjáratot is bevonták a fővárosi hajós szolgáltatások körébe. A BKK most vizsgálja a jelenlegi hajóflotta cseréjének, illetve további kikötők létesítésének lehetőségeit.
