Hatályon kívül helyezte, indoklásában pedig ízekre szedte a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn a Fővárosi Törvényszék elsőfokú verdiktjét a 94 éves Biszku Béla perében. Így a törvényszéknek újra kell tárgyalnia a Kádár-rezsim egykori belügyminiszterének ügyét, akit az ügyészség háborús bűntettel, lőszerrel való visszaéléssel, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával vádol. A tárgyalóteremből kiküldték a Jobbik alelnökét, aki bekiabálással adott hangot nemtetszésének.
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla büntetőperében hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla, egyúttal az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. A tavaly májusban meghozott elsőfokú verdikt szerint a Kádár-rezsim egykori belügyminiszterének öt és fél évre börtönbe kellene vonulnia felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
A Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtt bizonyítottnak látta, hogy Biszku Béla három különböző tényállás alapján is bűnös. A kisebb súlyú bűncselekmények közé tartozik, hogy a volt politikusnál a 2010-ben tartott házkutatás során 11 darab sörétes vadásztöltényt találtak, emiatt lőszerrel való visszaélésért vonták felelősségre. Másrészt a Bűn és büntetlenség című riportfilmben ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat, amiért a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását valósította meg. De elmarasztalták Biszkut a legsúlyosabb vádpontban is, amely szerint közvetlen felelősség terheli őt az 1956-os salgótarjáni sortűzért, valamint azért, mert egy martonvásári véres megtorlás után (karhatalmisták súlyosan bántalmaztak több forradalmárt) megakadályozta az elkövetők felelősségre vonását.
Az ítélőtábla értékelése szerint a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete nem alkalmas az érdemi felülbírálatra, ezért elengedhetetlen, hogy elölről kezdjék a büntetőpert. A szóbeli indoklás során elvi alapvetésként elhangzott: a történelmi és a büntetőjogi felelősség között érdemi, lényeges különbségek vannak, a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az adott történelmi tények büntetőjogi szempontból is releváns tényeknek számítanak-e.