Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.
Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz,
egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.
Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.
Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani. A jelenlegi szabályozás azoknak biztosít elővásárlási jogot, akik már legalább három éve bérlik a földet, ez a feltétel az Orbán-kormány által bérbe adott földeknek csak egy részére igaz. A nyertesek számos esetben – az ismert oligarchák körében szinte kizárólag – cégek voltak, gazdasági társaság pedig legálisan nem szerezhet földtulajdont. Ráadásul a földpályázatokon indulók a teljes bérleti időszakra vállaltak olyan állattartási, foglalkoztatási, természetvédelmi előírásokat, amelyeket még egy bérleti jogviszonyban is nehéz érvényesíteni, egy tulajdonossal szemben pedig szinte lehetetlen
– ez megkérdőjelezi az egész pályáztatás értelmét és jogszerűségét, sőt, alkotmányossági aggályokat is felvet.
A fentiek miatt sarkalatos törvények módosítására lenne szükség, amihez az ellenzék aligha lesz partner. Az LMP, az MSZP és a Jobbik már felsorakozott a javaslattal szemben. Mind a három párt deklarálta, hogy nem fognak asszisztálni a Fidesz-közeli új földesurak további kistafírozásához.
|
Munkagép a kajászói határban. A helyi gazdák végképp elveszíthetik az állami földeket
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Jogi lépésekre készül a Párbeszéd Magyarországért is: a pártnak a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában kulcsszerepet játszó szakpolitikusa, Szabó Rebeka szerint az összes lehetséges fórumon meg fogják támadni a földprivatizációt. Szabó emlékeztetett rá: legutóbb a Kishantosról kiebrudalt ökogazdaság esete kapcsán derült ki egy jogerős bírósági ítéletben, hogy megfelelő politikai kapcsolatokkal olyanok is hatalmas földeket nyerhettek, akik jogszerűen el sem indulhattak volna a pályázatokon. A kormány most belőlük, vagyis a visszaélésekkel teli, titkos pályáztatás nyerteseiből csinálna földtulajdonosokat.
A kormányzati szándékok viszont határozottnak tűnnek: a Népszabadság forrásai szerint már a fölvásárlási konstrukció részleteit egyeztetik az érdekeltekkel.
A hosszú távú kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, a földalapú támogatásból törleszthető hitel azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ingyen kapják meg az állam földjeit:
a kedvezményes bérleti díj nagyjából a földalapú támogatás harmada, és egy jó szántó ezen felül még évi 50-100 ezer forintot is hozhat hektáronként (akkor is, ha a nyertes nem saját maga műveli), vagyis munka nélkül is több bevételt termel az államnak részletekben fizetendő vételárnál.
