Ezzel együtt is az unió tagállamainak kisebb részében, 12 országban volt népességcsökkenés. Ezek háromnegyede újonnan csatlakozott kelet-közép-európai ország. A fogyólétszámúak közül kilencben a születések száma megcsappant, és a távozóké is nőtt. Leggyorsabb ütemben Ciprus népessége fogyott, ahol az unió legnagyobb arányú (18 ezrelék) elvándorlása zajlott le. Jóllelhet, hogy a születések és halálozások 4,7 ezrelékes egyenlege mellett gyarapodniuk kellett volna. Spanyolországban is a lakosság elvándorlása okozza a népesség deficetet.
Az Eurostat által készített népesség-előreszámítás adatai szerint az unió lakossága a 21. század közepéig lassú ütemben folyamatosan növekszik majd, 2049-ben eléri az 525,6 milliós maximumát. Ez 3,4 százalékkal jelent több embert a kontinensen, mint amennyi 2015-ben volt. Ez követően a trend lassú csökkenésbe, majd stagnálásba és végül fogyásab megy át, a népesség szám 2080-ra 520 millió lesz.
A tagországok egyik felében ezen idő alatt népességnövekedés, a másik felében pedig csökkenés várható. A 2004-ben csatlakozó országok – Csehország kivételével –
a fogyó népességűek között vannak.
A rájuk egységesen vonatkozó alacsony születés szám okozta veszteséget- három balti államban és Görögországban – még a nagyarányú elvándorlás is fokozza. A többiben viszont a migrációs többlet valamelyest fékezi. A legnagyob arányú, több mint 30 százalékos népességfogyás Litvániában, Lettorszában, Bulgáriában és Potugáliában várható. Magyarország lakossága 12 százalékkal apad, így 8,7 millióan leszünk 2080-ra.
Érdekessége a jelentésnek továbbá, hogy ugyan 2014-ben még a fogyó népességű országok közül Ciprus és Spanyolország átkerült a gyarapodó országok közé, míg Szlovákia és Németország, Szlovénia és Hollandia újként jelent meg ebben a listában. A gyarapodók táborába lépők mindegyikében pozitív vándorlási egyenleget jósolnak. Közülük mindössze nyolc tagországban várható növekvő születésszám, de csak ott ahol, már korábban is a reprodukciós szinthez közeli volt a termékenység. Például Franciországban, Írországban és az Egyesült Királyságban. Ezzel együtt is a legnagyobb számú népességnövekedésre a főbb bevándorlási célterületek számíthatnak: Luxemburg lakosainak száma kétszeresére, Belgiumé és Svédországé másfélszeresére nő.
Mindezek eredményeként Németország, az unió jelenleg még legnépesebb országa elveszti vezető pozícióját, a következő évtizedben 16 millióval csökken lakónak száma.
A népesség fogyása mellett további gondot jelent az európai országok
társadalmainak elöregedése.
Az Eurostat szerint az időskorúak aránya a század közepéig jelentősen nőni fog. (2015-ben Európa lakosságának fele idősebb volt 42 évesnél. A legfiatalabb korösszetétele 36,4 évvel Írországnak van, a legidősebb jelenleg Németország, ahol az ott élkők fele idősebb mint 46 éves. Magyarország egyelőre etekintetben a középmezőnyhöz tartozik a maga 41,6 évével.
Az elmúlt évtizedben valamennyi uniós országban nőtt az idősek aránya. Magyarországon az 1950-es években (Ratkó-korszak gyerekei) születettek átlépik a nyugdíjkorhatárt fölgyorsul az öregedés folyamata. Az előrejelzések szerint az unióban az ötödik leggyorsabban öregedő országa lesz a magyar.
