galéria megtekintése

III/III-as botrány tört ki Kecskeméten

17 komment


Tanács István

Újra elnapolta a döntést a Kecskeméti Járásbíróság arról, hogy egy rágalmazási perben meghallgatja-e tanúként azokat a volt rendőröket, akik III/III-as ügynökök tartótisztjeként szolgáltak a múlt rendszerben.

Második alkalommal sem döntött a Kecskeméti Járásbíróság arról a bizonyítási indítványról, amelyet Király József, az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke és védője terjesztett elő a Király ellen indított magánvádas rágalmazási perben.

A keresetet Varga László nyugalmazott református püspök, volt országgyűlési és önkormányzati képviselő, a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványának adta be, amiért egy sajtótájékoztatóról szóló tudósítás szerint a szocialista politikus azt a kérdést tette fel:

„12 milliárd forint felett dönthet egy volt állampárti besúgó?" Király szerint nem így fogalmazott, ez csak a tudósítás szerzőjének megfogalmazása. A sajtótájékoztatóról nem maradt fenn kép- vagy hangfelvétel.

Az ügy előzménye, hogy a kecskeméti Fideszen belül hatalmi harcok törtek ki, és a párt egyik azóta kiszorított vezetője olyan irat birtokába jutott, amely szerint egy volt országgyűlési képviselő, Szemereyné Pataki Klaudia jelenlegi polgármester bizalmasa, ügynök volt, majd hivatásos besúgó lett.

 

Ez a történet megjelent a Hírösvény című helyi portálon. Ennek nyomán szólította föl Király József az összes volt kecskeméti országgyűlési képviselőt, hogy

válaszoljanak: róluk szól-e a helyi fideszes vezető birtokába került levél. Többen válaszoltak, Varga László nem volt köztük.

Az előző tárgyaláson kiderült viszont, hogy Varga ismeri azt az embert, akire a levélben hivatkoztak, mint egykori három per hármas rendőrtisztre, és egy bizonyos Varga László beszervezőjére. Akkor a milliárdok fölött rendelkező nyugdíjas püspök azt mondta: ettől az embertől kellett a rendőrségen engedélyt kérni a papoknak, ha külföldre akartak utazni. Király József és védője az előző tárgyaláson indítványozta ennek a volt tartótisztnek a tanúként való kihallgatását, hogy az a Varga László, akit ő egykor beszervezett, azonos-e a későbbi püspökkel. A bíróság akkor nem döntött a bizonyítási indítványról.

A Nemzeti Hitvallás feloldoz az eskü alól? (Képünk illusztráció)
A Nemzeti Hitvallás feloldoz az eskü alól? (Képünk illusztráció)
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Varga László előzőleg beadott két igazolást, amelyet 2002-ben és 2010-ben állítottak ki számára, és amelyek tanúsítják, hogy nem volt ügynök, sőt, őt figyelték meg. Király József és védője indítványozta: a bíróság kérje ki az ügynökakták közül azokat is, amelyek Budai Péter névre szólnak, az említett levél szerint ugyanis ez volt az ügynöki álneve az abban szereplő személynek. Pénteken ismét elnapolták a tárgyalást, és nem döntöttek a bizonyítási indítványok elfogadásáról.

Egyes vélemények szerint a tartótisztek nem tehetnek vallomást, köti őket a titoktartási kötelezettség, amelyet elfogadtak az előző rendszerben.

Más jogi vélemények szerint viszont a Fidesz alaptörvényének Nemzeti Hitvallása feloldozza őket az előző rendszer törvényeire tett esküjük alól. Ott ugyanis szó szerint szerepel, hogy nem ismerik el az 1949. évi kommunista alkotmányt, kinyilvánítják annak érvénytelenségét. Ha az 1944. március 19., Magyarország német megszállása és 1990. május 2., az Antall-kormány megalakulása közti időszak törvényen kívüli volt, mert alkotmánya és az azon alapuló jogrend érvénytelen, abból következően érvénytelenek az akkori törvények is. Köztük az a jogszabály is, amely titoktartásra kötelezné a tartótiszteket. Vagyis megidézhetők tanúként, kötelező vallomást tenniük, és az igazat, csakis az igazat mondhatják el mind a konkrét esetben, mind a később fölmerülő hasonló esetekben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető