A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat – olvasható abban a határozatijavaslat-tervezetben, amelyet hétfőn nyújtott be a parlamentnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
Az Országgyűlés honlapján olvasható határozati javaslat szerint a kiégett üzemanyag kezelésének nemzeti politikája biztosítja az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálja, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára.
A nemzeti politika az országban képződött és képződő összes radioaktív hulladékra és kiégett üzemanyagra egyaránt vonatkozik, keletkezésüktől a végső elhelyezésükig, figyelembe véve a nukleáris létesítmények leszerelését is. A hulladék-képző források közül kiemeli a javaslat a működő paksi négy blokkot, de kitér arra is, hogy két új atomerőművi blokk létesül, amelyek üzemeltetése során kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék képződik, a létesítmény leszerelése pedig további radioaktív hulladék képződésével jár.
Az általános alapelvek között szerepel az az elvárás, hogy az atomenergiát csak olyan módon szabad alkalmazni, hogy az ne veszélyeztesse a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat. Egy további alapelv szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot - és a magyarországi besugárzás során keletkezett kiégett üzemanyag feldolgozásából származó nagy aktivitású radioaktív hulladékot - alapvetően Magyarországon kell véglegesen elhelyezni. Ez alól kivétel az az eset, amikor egy másik ország vállalja, hogy a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot a saját tárolójában helyezi el véglegesen.
