Mára ezekből a hangzatos elvekből nem sok maradt. Mostanában nemigen mondja senki, hogy „Magyarországnak vonzó célponttá kell válnia a nemzetgazdaság szempontjából hasznos tevékenységet végzők, például a magasan képzett munkavállalók számára”. A kormány olyasmit sem hangoztat ma szívesen, hogy „nemzetgazdasági, valamint demográfiai okokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint a tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát”.
|
Koszovói menekülteket igazoltatnak Budapesten
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Szinte hihetetlen, de a Fidesz 2013-ban arról is beszélt, hogy a migrációnak gazdaságélénkítő hatása lehet. Miután egyes szektorokban a magyar munkavállalók fokozódó kivándorlását tapasztalták, szükségesnek ítélték újabb külföldiek, szakképzett és szakképzetlen fizikai dolgozók, valamint magasan kvalifikált értelmiségiek fogadását egyaránt, és őket a foglalkoztatási szabályok egyszerűsítésével motiválták volna.
Plakátfrontról jelentjük
A plakátháborúról szóló összes cikkünk gyűjteményét itt érhetik el
A stratégia szerint a hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatás mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása kifejezetten segítheti. Azt is leszögezték, hogy érdekünk itt tartani azokat, akik már integrálódtak, és egzisztenciát teremtettek. Úgy tűnik, a politikacsinálóknak akkor még nem jutott eszükbe híveiket azzal hergelni, hogy a külföldiek veszik el a keményen dolgozó kisemberektől a munkahelyeket.
|
Kesztyűs kézzel – tengerből kimentett illegális menekülteket „processzálnak” Szicíliában.
Antonio Parrinello / Reuters |
Felvetődött persze már akkor is, hogy az illegális migráció jelentős közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatokkal járhat, valamint fokozódhat a terrorfenyegetettség, mert nem mindenki a jobb élet reményében indul útnak. Ezért – a „nemzetközi elvárásokat” figyelembe véve – megfelelő létesítményeket kell létrehozni a „minőségi fejlesztés érdekében”, hogy akiknek az őrizete indokolt, azokat kívül szigorúan őrzött, belül azonban szabad mozgást biztosító intézményekben helyezhessék el. Azonnali kitoloncolásról viszont szó sem esett.
A menekültügy kapcsán megfogalmazott gondolatok pedig a legkényesebb ízlést is kielégíthetik: „a fogadó ország társadalmának oldaláról szükséges a befogadó attitűd, a nyitottság fenntartása”, míg a nemzetközi védelmet kérők számára megfelelő színvonalú befogadási körülményeket kell biztosítani – olvasható a dokumentumban. Amiben az is szerepel, hogy a nemzetközi szolidaritásba történő bekapcsolódás révén segítséget nyújtanának a nagy migrációs nyomásnak kitett országoknak.
Igaz, akkor nálunk még más volt a helyzet, mert a stratégia két-háromezer menedékkérővel számolt évente, bár utaltak rá, hogy a migrációs folyamatok nehezen láthatók előre. Vagyis: arra senki nem gondolt, hogy akár százezren is jöhetnek. Ettől persze aligha veszíthetné érvényét a dokumentumnak az a fordulata, amely szerint „a migráció kötelezettséget is ró az államra, hogy hatékonyan biztosítsa a migránsok jogait” – tekintet nélkül a státusukra.
