„Törvényesen ez nem történhetett meg" – állítja egy lapunk által megkérdezett, pénzmosási ügyekre és pénzügyi bűncselekményekre specializálódott szakértő.
Simonnal együtt kínos kérdésekre kell majd válaszolnia annak a „hazai pénzintézetnek is", amely a sajtóban megjelent módon hajlandó volt számlát nyitni a részére.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
A bank akkor is törvényt sértett ugyanis, ha Simon maga kezdeményezte a számlanyitást a hamis bissau-guineai útlevelével a kezében, és akkor is, ha ezt más tette meg helyette a nevében.
A bankoknak legalább egyszer, a számlanyitáskor találkozniuk kell a tényleges számlatulajdonossal, azonosítaniuk kell őt – fogalmazott szakértőnk –, erre kötelezi őket minden pénzmosás megakadályozását célzó jogszabály.
Ha másért nem, egy aláírási címpéldány elkészítése végett mindenképpen, hogy meglegyen a banknak a tényleges számlatulajdonos garantáltan hiteles aláírása.
A Simon-ügy a múlt héten vett újabb fordulatot, amikor az Interpol által csalásért körözött Welsz Tamás érdi házának átkutatása közben a hatóságok találtak egy páncélszekrényt, amelyben Simon Gáborhoz köthető iratokat találtak.
Onnan került elő a hamis bissau-guineai útlevél és valószínűleg a magyarországi bankszámlanyitás más dokumentumai is.
Szakértőink szerint legalábbis az eredeti bankszámlaszerződés és a hozzá kapcsolódó más iratok nélkül aligha találhatta volna meg nem egészen egy hét alatt a Simon titkos hazai számláját.
"Welsz kapcsolatai révén bármit el tudott intézni Bissau-Guineában"
A nemrég a magyar sajtóban még a Sólyom Airways esetleges megmentőjeként nyilatkozó Welsz az utóbbi években egyebek között bissau-guineai diplomataként forgolódott Budapesten, noha nem volt az.
 |
| Simon Gábor XII. Ágnes utcai lakásának bejárata |
Bár az igaz, hogy kapcsolatai révén bármit el tudott intézni Bissau-Guineában: bárkinek tudott „szerezni" ottani útlevelet, forgalmi engedélyt, rendszámot, s bármilyen igazolást, ami jogilag aggályos pénzmozgások leplezésére alkalmas lehetett.
Welsz házában állítólag az ügyészség olyan iratokat is lefoglalt, amelyekkel Simon Ausztriában parkoltatott ismeretlen eredetű 240 millió forintját „legalizálták volna".
A félkész fedőtörténet szerint egy dél-amerikai országból érkezett volna az összeg, amire Simon vagyonkezelőként vigyázott. Ám mire a sztorit hihetővé tették volna, Simon és a vagyonnyilatkozataiban soha fel nem tüntetett milliói lelepleződtek.
"A Központi Nyomozó Főügyészség szerint tartani lehet Simon szökésétől"
Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese, országgyűlési képviselője február 13-án mondott le mandátumáról, pár nappal az után, hogy a Legfőbb Ügyészség bejelentette, titkos ausztriai számláin tartott ismeretlen eredetű százmilliói miatt eljárást indítanak ellene adócsalás és más bűncselekmények miatt.
Az első házkutatás, majd a pár nappal később lezajlott első kihallgatása után még szabadlábon védekezhetett. Tagadta a terhére rótt cselekményeket, és panasszal élt a gyanúsítással szemben hétfőn is, amikor újabb gyanúsításokat közöltek vele.
Ám akkor már nem mehetett haza. Nagy Andrea szóvivő szerint a Központi Nyomozó Főügyészség azért döntött úgy, hogy indítványozza Simon letartóztatását, mert álláspontjuk szerint tartani lehet a szökésétől, hogy bizonyítékokat semmisít meg, vagy manipulál, valamint hogy újabb bűncselekményt követ el.
"Honnan vannak a számlákon tartott vagy éppen házvásárlásra fordított százmilliók?"
A BRFK-tól kapott tájékoztatás szerint immár nem ők, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség jár el az Interpol által körözött Welsz Tamás ügyében is, ami a jelek szerint szoros összefüggésben van Simon ügyeivel.
Ugyanakkor a kérdés most már nemcsak az, hogy hány titkos, más adataival megnyitott számlája van még Simon Gábornak, hanem az is egyre inkább érdekli a nyomozókat, hogy honnan vannak a számlákon tartott vagy éppen házvásárlásra fordított százmilliók?
