A Belügyminisztériumban nyoma sincs a kérdéses iratoknak, és nemleges választ adott a keresett dokumentumokkal összefüggésben az összes olyan tárca és hivatal, amelyben a különböző átszervezések folytán az őszödi dokumentumok megfordulhattak. Úgy tudjuk, a vizsgálat az előző kormányok Miniszterelnöki Hivatalaira, illetve a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterek hivatalára és az előző kormányok Nemzetbiztonsági Irodáira koncentrált. A feltételezések szerint ezek valamelyikében emelhette ki valaki a dokumentumokat.
 |
Pintér Sándor eddig azt állította, mind a két jelentést nyilvánosságra hozta
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az eljárást nagyban megnehezíti az a tény, hogy a vizsgálat idején többször is változott az NBH vezetőjének, illetve a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter személye is. A vizsgálat még Galambos Lajos főigazgatósága alatt kezdődött, majd Laborc Sándor hivatali ideje alatt ért véget, ám mire a végső összefoglaló jelentések elkészültek, már Balajti László irányította az NBH-t, illetve 2010 májusa és 2011 decembere között az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága épp ma vizsgálja az őszödi aktákat. Előzőleg a pártok szakértői reggel nyolctól lapozgathatták a dossziékat. Az már bizonyos, hogy az iratok egésze nem áll a testület rendelkezésére. Az viszont még kétséges, hogy ki, mikor és milyen céllal vett ki 22 iratot a dossziékból. Forrásaink szerint a szóban forgó 22 dokumentum hiánya miatt a végső jelentések következtetései nem kérdőjeleződnek meg, bár ezt a témát kampányüggyé tevő politikusok valószínűleg másképpen látják.
Bárki tette is, nyomós oka lehetett eltüntetni a kérdéses iratokat, ha még az államtitok megsértését is vállalta. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanis csak az őszödi kiszivárogtatással összefüggő két összefoglaló jelentés titkosságát oldotta fel a múlt hónapban, a vizsgálat egyéb anyagai még ma is titkosak. A titkos akták szakszerűtlen kezelése, az azokból történt iratlopás pedig bűncselekmény. Mint ahogy az is, ha valaki nem jelenti az iratok hiányát, illetve nem tesz semmit az eltűnésük körülményeinek tisztázására, illetve a visszaszerzésük érdekében.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal február 20-án tette közzé honlapján elődszervezete, az NBH két őszödi jelentését. Az egykori Gyümölcsöskert és a Gerilla fedőnevű akciók összegző jelentéseiből egyfelől az derült ki, hogy Gyurcsány Ferenc 2006 május 26-án elmondott beszédét nem illegálisan rögzítették, hanem egy, az MSZP felkérésre dolgozó cég által készített hangfelvétel jutott ki a médiához.
Másfelől az NBH a „gerilla" fedőnéven említett forrására hivatkozva (aki kétséget kizáróan a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval azonos) azt írta le, hogy „az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg az inkriminátum (azaz a beszéd hanganyagának) nyilvánosságra hozatalát".
"Guevara" elmondta továbbá, hogy a beszédet miképpen juttatták el a Fideszhez, melyik Fidesz-irodában sokszorosították, s miként juttatták el a sajtóhoz.
