Szolgálati lakások állnak a HÉV átadásának útjában
Több mint negyven, BKV-s szolgálati lakásban élő nagycsalád lakhatása vált bizonytalanná a HÉV-üzletág kiválása miatt. Az érintett családok nem tudják, hogy mi lesz velük.
Négy éve novemberben mutatták meg a lakást. Az már akkor kiderült, hogy nincs benne fűtés, mert a házat levágták a BKV telephelyének központi kazánjáról, a lakások jó részében a radiátorokat is leszedték. Az egykor munkásszállóként és irodaként hasznosított épület lakásnak kikiáltott helyiségeiben nem volt konyha, fürdőszoba és WC sem, csak egy falikút. Mire néhány hónap múlva a kulcsokat is megkaptam, a fűtetlen lakás falában elfagyott a vízvezeték, így a falakon vastagon ült a penész, a parketta pedig szétrohadt. Ide költöztem be frissen elvált apaként a hatéves kislányommal. De ennek is örültem, hiszen a BKV szolgálati lakásáért fizetett bérleti díj fele sem volt egy albérletének. Azóta kétmilliót költöttem rá, és most már valódi otthon – büszkélkedik a BKV Zrt. százszázalékos tulajdonában álló BKV Vasúti Járműjavító Kft.-nek egyik karbantartója, aki a BKV VIII. kerületi, Salgótarjáni utcai szolgálati lakásainak egyikében lakik. Jelenleg érvényes bérleti szerződés nélkül.
|
A BKV Salgótarjáni úti szolgálati lakásaira az ott lakók már sokat költöttek, hogy valódi otthonuk legyen
Teknős Miklós |
A fővárosi önkormányzat tavasszal meglehetős hirtelenséggel „az önkormányzati lakásvagyonba nem beilleszthetőnek” találta ezeket az ingatlanokat, és a BKV tulajdonába adta a korábban a közlekedési cég által addig csupán kezelt 159 szolgálati lakást. A BKV pedig új egységes bérleti szerződéseket kíván kötni mindenkivel. Nem lesz egyszerű dolguk, hiszen a bérlők között több olyan is akad, aki önkormányzati lakását cserélte el szolgálatira. Van, aki határozatlan, van, aki határozott időre szerződött, olyan is akad, akinek már a gyermeke lakik a szülőnek egykor kiutalt lakásban. A bérleti díj lakásonként más.
Titkos tárgyalások
Jószerével semmi sem tudható az üzemigazgatóság kiválásának gazdasági körülményeiről, illetve a munkavállalókat érintő kérdésekről – állítja Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. – A BKV ugyan tavasszal életre hívott egy kiválást előkészítő bizottságot, ahová a szakszervezetek képviselőit is meghívták, de csupán kétszer ülésezett, és érdemi előrelépés nem történt. Cserébe viszont mindenkivel titoktartási szerződést írattak alá. Nem mintha lenne mit titkolni. Sem a munkavállalók, sem az érdekképviseletek nem tudják, hogy az új cég milyen feltételekkel foglalkoztatja majd a munkavállalókat. Ezzel több mint ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A BKV lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a dolgozókat a jelenlegi feltételekkel veszi át az új HÉV-társaság, a munkaviszonyuk jogfolytonos lesz. A BKV kollektív szerződésében szereplő juttatásokat is megkapják.
Az ügyletet tovább nehezíti a HÉV-üzemigazgatóság közelgő kiválása a BKV-ból. Az ingatlanok negyede – 42 darab – ugyanis a HÉV-ek üzemi területén található, illetve vagyonába tartozik. A bérlőknek azonban nem mindegyike dolgozik a HÉV-nél, sokan a busz-, a villamos- vagy éppen a metróüzletág munkavállalói. S hogy a képlet még bonyolultabb legyen: több HÉV-es munkavállaló nem a HÉV-hez tartozó, hanem a BKV másutt lévő szolgálati lakásaiban lakik. Egy közös bennük: többségük nem tudna piaci albérletet fizetni. A bérlők szinte kizárólag nagycsaládosok, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők, akik szociális szempontokat figyelembe véve kapták meg otthonaikat. A szolgálati lakások BKV-tulajdonba adása és főként a HÉV kiválása új helyzetet teremt. A bérlők egyelőre semmiféle tájékoztatást nem kaptak, kérdésükre azt válaszolták: a szerződések még az idén megköttetnek, addig mindenki fizesse a korábbi bérleti díjat. Csakhogy novembertől a HÉV-üzemigazgatósághoz tartozóknak az is kérdésessé válik, hogy kinek fizessenek: a BKV-nak vagy a kiváló HÉV új cégének? Azt sem tudják, maradhatnak-e felújított otthonaikban. S ha igen, milyen feltételekkel.
A bérlők attól tartanak, hogy a tulajdonosváltás közben könnyen az utcán találhatják magukat. Főként a régi és új bérleti szerződések közötti exlex időben. Az elmúlt években egyébként többen is megvették volna a lakásukat, de nem tehették. A társasházzá alakuláshoz ugyanis előbb le kellett volna választani a BKV-üzemhez kapcsolódó közműveket, ami helyenként többmilliós költséget jelentett volna. De vajon ki fizeti ennek költségét, ha a házak elkerülnek a BKV-tól? Egyelőre azt sem tudni, hogy a kiválás 135-145 milliós költségébe ezt beleszámították-e. A lakások tulajdonjogi, műszaki leválasztására nem mindenütt van mód, ezek az üzemi ingatlanok speciális elhelyezkedésük okán nem oszthatók meg – érvelt a BKV tulajdonába adás mellett előterjesztésében Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes.
A HÉV-üzemigazgatósághoz tartozó bérlakások az új HÉV-társaság tulajdonába kerülnek. A bérleti szerződésekbe jogutódlás révén lép be az új cég – tájékoztatta lapunkat a BKV. – Az ingatlanok további használatának kérdéseit a BKV és az BHÉV Zrt. közötti megállapodásban rendezik majd. A jelenlegi elképzelések szerint a más területen foglalkoztatottak is benn maradhatnak a BHÉV Zrt.-hez átkerülő ingatlanokba.
