A köztársasági elnök várhatóan csak jövő szerdán tűzi ki a népszavazást. Ha valaki másnak is lenne rá pénze, következmények nélkül, féktelenül agitálhatna fizetett hirdetésekben a nem létező betelepítési kvóta mellett vagy ellen. De ezt most csak a kormány engedheti meg magának.
Valamivel rendezettebbé válik a helyzet a hivatalos kampányidőszakban. Akkor politikai reklámot ugyanis a rádiókban és a televíziókban a kezdeményezés szervezője (azaz a kormány), illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok tehetnek közzé. Csakhogy a népszavazási bojkottot hirdető ellenzék aligha akar majd erre áldozni, a szocialisták saját – az állami földeladások leállítását célzó – kezdeményezésükre tartalékolnak.
Az is kérdés, hogy lesz-e hol hirdetni. A kereskedelmi csatornák szabadon dönthetnek arról, hogy sugároznak-e politikai reklámokat. Nem érdekeltek ebben, mivel csak térítésmentesen, mindenki számára azonos feltételek mellett tehetik. Az állami médiának viszont 300 percnyi ingyen műsoridőt mindenképpen biztosítania kell, amelyből egyenlő arányban részesedhet a kormány, illetve az öt parlamenti frakció. E tekintetben tehát kiegyenlítettek az esélyek.
Kreatív kampány
A 2014-es kampány idején volt először példa arra, hogy a kormány által megrendelt közérdekű hirdetés, a Magyarország jobban teljesít jelmondat sugárzása miatt a Kúria elmarasztaló döntést hozott. A kabinet ugyanis az egyik jelölő szervezetet népszerűsítette, hiszen a közpénzből megrendelt reklámkampánya kreatív elemeit átadta a Fidesznek, amely már használta is azokat. Emiatt különben csak a hirdetést közlő TV2-t rótták meg.
Az összes többi potenciális hirdetési felület esetében viszont már csak a pénz számít. Egyetlen megkötés: az írott és az elektronikus sajtónak előzetesen közzé kell tennie a tarifáit, s azokat minden megrendelővel szemben egységesen alkalmazni is kell. A közterületi plakátokra ez a szabály nem érvényes. Ráadásul a költésnek nincs olyan korlátja, mint a parlamenti választások idején, amikor egy-egy párt nagyjából egymilliárd forintot költhet a kampányra. Bár a kormány az országgyűlési kampányban is rendre megtámogatja a kormányzó pártot társadalmi célúnak mondott hirdetésekkel, ezúttal viszont nem kell semmit álcázni, hiszen a népszavazás kezdeményezője maga a kabinet, így gátlástalanul költhet az utolsó ötven napban is.
A kormányon egyetlen fogást lehet találni: a rádiók és a televíziók politikai reklámot csak a hivatalos kampány időszakában sugározhatnak. Ez még nem jött el, miközben a tévékben azt sulykolják, hogy „Mondjunk nemet! Utasítsuk el a kényszerbetelepítést!" Ez aligha tekinthető közérdekű tájékoztatásnak, hiszen egyértelműen kimondják, hová kell tenni az ikszet.
A liberálisok ezért a médiahatósághoz fordultak, mert álláspontjuk szerint a kormány politikai kampányt folytat, amit a hatályos szabályok alapján most nem tehetne meg. Ezért kérik, hogy a hatóság állapítsa meg: a kormány tevékenysége jogellenes, és tiltsa el a további törvénysértéstől. Fodor Gábor pártelnök tájékoztatása szerint az ügyben egyelőre nincs döntés.
Régen sem volt jobb
A jelenlegi gyakorlat – a kormányzati propagandagépezet szinte tetszőleges összeggel gazdálkodhat, amivel az ellentábor nem tud versenyezni – aligha fér össze a választás tisztaságával és az esélyegyenlőség elvével, hiszen a választók így meglehetősen egyoldalú tájékoztatást kapnak. Ez azonban akkor sem volt másként, amikor a NATO-csatlakozásról vagy az ország uniós tagságáról lehetett szavazni.
