A július elsejétől hatályos dán törvény értelmében azoknak az autóját is elkobozzák, akiknek a szervezetében a vezetőképességüket jelentősen befolyásoló mennyiségű drogot találnak az ellenőrzés alkalmával.
|
Az idei 5590 személyi sérüléssel járó balesetből 576-ot okoztak ittas vezetők
Banczik Róbert |
Az új dán szabályozás a külföldiekre is vonatkozik. Akinél 2,0 ezrelék feletti véralkoholszintet mérnek vezetés közben, annak az autóját állampolgárságtól függetlenül elkobozzák, majd aukcióra bocsátják, és az árverésből befolyó pénz a dán államkasszába kerül.
Az ittas vezetés a gyorshajtás után a második legtöbb közúti baleseti halál okozója. Persze ebben az is közrejátszik, hogy az ittasan vezetők nemcsak hogy korlátozottan képesek koncentrálni a vezetésre és betartani a közlekedés írott és íratlan szabályait, de a tapasztalatok szerint a részeg sofőrök általában a megengedettnél gyorsabban is hajtanak. Azaz halmozzák a kockázatokat.
A kifejezetten részeg sofőrök megzabolázására bevezetendő drákói szigor ellenére (mert, a 2,0 ezrelékes véralkoholszint eléréséhez azért rendesen fel kell önteni a garatra) Dánia nem vezette be a nulla toleranciát. Továbbra is ihatnak és vezethetnek a dánok, feltéve, ha a véralkoholszintjük nem haladja meg a 0,5 ezreléket.
|
| Dán rendőrök akcióban - Claus Fisker/Scanpix |
Mélyen a zsebébe kell azonban nyúlnia annak, aki túllépi ezt a határt. A bírság összege ugyanis nem lehet kevesebb a szabálysértő sofőr egyhavi fizetésénél. Németországban 500 eurótól indul a bírság.
Pintérnek tetszik
Nálunk nulla tolerancia van, így 0,8 ezrelék alatti véralkoholszint esetén fél és egy év közötti vezetéstől eltiltás és 100–300 ezer forint bírság szabható ki, felette a vezetéstől eltiltás és a pénzbüntetés mellett akár börtönbüntetés is kiszabható a visszaesőkre.
A dán példával foglalkozó írás információink szerint felkeltette a magyar hatóságok érdeklődését is, de a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság egyaránt azt közölte lapunkkal, hogy jelenleg efféle szigorításon nem dolgoznak. Forrásaink szerint azonban Pintér Sándor belügyminiszternek tetszik a megoldás.
Senki nem tudja (ma még), pontosan miért romlottak az idén a mutatók
Ezt látszik alátámasztani, hogy a miniszteri meghallgatása előtt újságírókkal folytatott kötetlen beszélgetés közben, amikor a közlekedésbiztonságra terelődött a szó, többször is hivatkozott a dánok drasztikus megoldásaira.
Ha autóelkobzásra – rövid távon legalábbis – még nem, más szigorításokra azonban minden bizonnyal számítaniuk kell a közlekedőknek. A májusi baleseti adatok ugyan javítottak valamit az összképen, az év első öt hónapjában azonban az elmúlt év azonos időszakához képest romlott a helyzet.
Öt hónap alatt 5590 személyi sérüléssel végződött baleset történt (2013 első öt hónapjában csak 5217). Tavaly ugyanezen idő alatt 197-en, az idén 206-an haltak meg az utakon. S ami miatt a dán példa az érdeklődés középpontjába került: tavaly 5217 balesetből 531-et, az idei 5590-ből 576-ot okoztak ittas vezetők.
A közlekedési szakemberek szerint még messze nem beszélhetünk trendfordulóról. A közlekedésbiztonság nagyjából 2008 óta tartó javulása legfeljebb csak megbicsaklott.
A baj csak az, hogy senki nem tudja (ma még), pontosan miért romlottak az idén a mutatók. Egyes vélemények szerint az időjárás miatt; rövid és enyhe volt a tél, emiatt többen használták az autójukat, mint általában az év első hónapjaiban szokták.
