A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly decemberben állapodtak meg arról, hogy a megszüntetett korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő más ellátásokról tárgyalni fognak, és már idén tavasszal beterjesztik az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat.
Az egyeztetések azonban eredménytelenül zárultak, így azok, akik egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak, és a korábbi szabályok szerint korábban mehetnének nyugdíjba, továbbra sem jogosultak korkedvezményre.
Így például azok a mozdonyvezetők vagy buszsofőrök, akik egészségügyi állapotuk miatt az általános nyugdíjkorhatár előtt akár egy-két évvel alkalmatlanná válnak, az utcára kerülhetnek, esetleg csak a korábbihoz képest jóval alacsonyabb fizetésért találnak más állást. A szakszervezetek célja, hogy számukra valamilyen megoldást találjanak.
|
A közlekedési szakszervezetek akár sztrájkolni is hajlandók
Reviczky Zsolt |
Ezért azt követelik, hogy az eddig megszerzett korkedvezményt – ami a veszélyes munkakörben töltött tíz évenként két évet jelent – mindenki kapja meg. Szeretnék ugyanakkor elérni, hogy határozzák meg újra az egészségre ártalmas foglalkozások körét, s aki ilyen területeken dolgozik, annak állapítsanak meg rövidebb napi munkaidőt.
Aki egészségügyi okok miatt alkalmatlanná válik korábbi munkaköre ellátására, azt a korábbi átlagkeresete legalább 85 százalékának megfelelő bérért foglalkoztassák tovább
– az érdekképviseletek követelései között ez is szerepel. Emellett a munkaadókat olyan biztosítás megkötésére köteleznék, amely arra az esetre nyújtana fedezetet, ha a dolgozót nem tudnák más beosztásban tovább foglalkoztatni.
Dancsa Attila hangsúlyozta: a szakszervezetek a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben, és december 2-án várják a kormány képviselőjét. Ha azonban a kabinet elzárkózik, a nyomásgyakorlás határozottabb eszközeitől sem riadnak vissza.
Egyébként már korábban sztrájkot kezdeményeztek, de amíg jogerős bírósági döntés nem született arról, hogy a követeléseik érvényesítése érdekében jogszerű a munkabeszüntetés, ezzel nem álltak a nyilvánosság elé.
Október végén a Fővárosi Törvényszék jogerősen eldöntötte, hogy ebben az ügyben a munkavállalók érdekeinek érvényesítése érdekében lehet sztrájkolni. Tehát kollektív munkaügyi vita alanya – amit a Kúria már korábban kimondott – adott esetben a kormány is lehet. Miután a személyszállítási törvény a még elégséges szolgáltatás mértékét is megszabja, csupán elhatározás kérdése, sztrájkolnak-e – fogalmazott kérdésünkre Dancsa Attila.
