Komáromi ezt követően arról beszélt, hogy minden egészségügyi reformot eddig a „tetejénél" kezdtek, a végére pedig a pénz és a figyelem is elfogyott. A Kormányváltók szerint „működésben kell tartani" az egészségügyet, a benne dolgozóknak fejlődési pályát kell mutatni, és „meg kell őket szépen kérni, hogy vigyék a hátukon még egy darabig" az egészségügyet. Az alapellátásban ugyanakkor Komáromi szerint azonnali beavatkozás és forrásigazítás szükséges.
Kollégáink kérdésére a képviselőjelölt elmondta: a kis kórházaknak nincs helyük a GYEMSZI nevű mamutintézményben, szerintük inkább települési, önkormányzati fenntartásba kell őket visszaadni. Komáromi Zoltán szerint ez utóbbihoz körülbelül 100 milliárdos önkormányzati támogatás szükséges. A politikus hozzátette: az alapellátásban kevesebb a probléma, a háziorvosi kassza 14,7 milliárddal növekedett az utóbbi időben, igaz, ebből a pénzből viszont 4,1 milliárdot osztottak csak ki, a többi felhasználásáról egyelőre nincs hír. Az Együtt-PM és a Kormányváltók képviselőjelöltje kérdésre válaszolva azt is elmondta: a jelenlegi kormányzat 400 milliárddal költött kevesebbet az egészségügyre, ezt a következő kormány visszapótolja majd, elsősorban adókból. Komáromi hozzátette ugyanakkor, hogy nem új adókról, vagy adóemelésről van szó, hanem a jelenlegi rendszerben meglévő adóbevételek átcsoportosításáról és a kormányzati luxusberuházások újragondolásáról.
A hálapénz intézményével kapcsolatban a politikus arról beszélt: a kormányváltók szövetségében minden párt egyetért abban, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben sem az orvos, sem a beteg vagy annak hozzátartozója nem tartja szükségesnek a paraszolvenciát. Komáromi Zoltán leszögezte azt is: nem fogják megengedni a jövőben, hogy magánorvosok az állami ellátás kereteit és eszközeit használják a magánbetegek vizsgálatainak elvégzésére. „Ha olyan lesz a szabályozás, hogy a magánorvosok jobban járnak, ha az állami intézményhez csatlakozva végzik a tevékenységüket, (...) akkor ez a két szféra közelíteni fog egymáshoz" – fogalmazott Komáromi Zoltán, aki szerint a legfontosabb változás a kormányváltást követően az lesz, hogy az új kabinet minden fontosabb változás előtt egyeztetni fog a szakmai szervezetekkel; ezt ugyanis az Orbán-kormány rendre nem tette meg.
Az Együtt-PM politikusa szerint a betegút szervezésében a háziorvosoknak nagyobb szerep juthat a jövőben, ehhez technikai fejlesztés szükséges, amelyhez forrást rendelhetnek majd. Újabb kérdésre válaszolva Komáromi Zoltán elmondta azt is, hogy hangsúlyosan több forrás jut majd az alap- és járóbeteg-ellátásra; az uniós források jelentős részét például rendelőkre és infrastruktúrafejlesztésre fordítják majd, az üresen kongó egészségházakat pedig érdemi tartalommal töltik majd meg. Az Együtt-PM politikusa kiemelte azt is, hogy az egészségügy sokba kerül, a technika fejlődése pedig igényli a korszerűsítéssel együtt való folyamatos haladást. Komáromi szerint a növekvő források minél nagyobb ráfordításának lehetősége függ majd az új alapokra helyezett gazdaság teljesítményétől is.
Másodikként Hadházy Ákos állatorvos (a szekszárdi fideszes trafikbotrány egyik kirobbantója), az LMP szakpolitikusa válaszolt az újságírók kérdéseire. Többek között azt mondta, hogy az egészségügy a rendszerváltás „állatorvosi lova", az egyik legjobb példa arra, hogy Magyarország huszonöt éve egy helyben „topog". Hadházy szerint azt a buta politikusok is el tudják mondani, hogy az egészségügyben kevés a pénz, elvándorolnak az orvosok, a rendszer pedig recseg-ropog, a megoldást azonban csak kevesen próbálják megmondani. A diagnózist könnyű felállítani, a terápia már nehezebb – fogalmazott Hadházy. A képviselőjelölt szerint a politikusok nem mernek változtatni az egészségügyi rendszeren, egyfajta fertőző betegségként nem mernek hozzányúlni.
Az LMP politikusa elmondta, hogy a zöld párt egészségügyi programja, illetve annak céljai elsősorban az alternatív költségvetésükből olvasható ki. Hadházy többször is hangsúlyozta, hogy az egészségügy problémáira a megoldás egyszerű: „változtatni kell!". A képviselőjelölt kiemelte, hogy mindenekelőtt pénzt kell visszatenni a rendszerbe, annak felhasználásáról pedig érdemben konzultálni az egészségügyi dolgozókkal és a betegekkel, vagyis a teljes társadalommal. Hadházy Ákos elmondta, hogy az állam 1500 milliárdot fordít egészségügyre, ehhez azonban a betegek további 700 milliárdot tesznek hozzá „zsebből"; valójában a kettő együtt működteti az ellátást. Az LMP politikusa szerint „okos szabályozással" és a korrupció visszaszorításával sok százmilliárdot lehetne spórolni évente, amely összeget vissza lehetne forgatni az egészségügy működtetésébe.
A képviselőjelölt – aki a jelenlegi egészségügyi államtitkár Szócska Miklóst „súlytalan" politikusnak nevezte – a hálapénzzel kapcsolatban azt mondta: az egészségügy jelenlegi rendszerét a hálapénz tartja össze, így ha ezt megszüntetnék, akkor összeomlana a teljes szisztéma. Hadházy hangsúlyozta, hogy a hálapénzt csak akkor lehet kivezetni az egészségügyi ellátásból, ha a teljes rendszert megreformálják.
Pénteken az ATV és a Népszabadság következő választási fórumán a gazdasági kérdések lesznek terítéken: lapunkat Várkonyi Iván szakújságíró, az ATV-t pedig Simon András képviseli majd.
