A rendszer pedig nem lesz sem hatékonyabb, sem átláthatóbb. Sőt. Az új feladat ellátására ugyanis annyi megoldás született, ahány testület. Más feltételeknek kell megfelelni az utca egyik felén, mint a másikon. Más az összeg és mások a segélyezési formák is. Van, ahol utalványt adnak, másutt krumplit osztanak, Zuglóban pedig szociális minimáljövedelmet határoztak meg! Az pedig különösen nagy eltérést mutat, hogy mennyit költenek szociális juttatásokra. Ez az adóbevételektől, az eladósodottságtól, a kerület gazdasági potenciáljától és vagyonától éppúgy függ, mint a lakosság jövedelmi helyzetétől és a rászorulók számától.
Zavar és tanácstalanság
Az önkormányzatok többsége elbizonytalanodott. Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek szakmai vezetője szerint utoljára a rendszerváltáskor voltak ennyire tanácstalanok a kerületek. A törvénymódosítás hideg zuhanyként érte őket, és szakmai, eljárási vákuumot idézett elő. Győri, ezt látva, már tavaly decemberben egyeztetésre hívta a rendeletet előkészítő kerületi szakembereket. Őt is meglepte a nagy érdeklődés. A 23 fővárosi kerületből 22 képviseltette magát a megbeszéléseken, néhány városrész több emberrel is. Az elhangzottakból világossá vált, hogy
az új helyzet erős bizonytalanságot szült nemcsak a rászorulókban, hanem a döntéshozókban is.
Bár akadtak éltanulók. Így például a III. kerület, amely az elsők között alkotta meg új szociális rendeletét. Másutt viszont az év elején még a körvonalak is hiányoztak. Gyorsabban és könnyebben alkalmazkodtak az új szerephez azok az önkormányzatok, ahol eddig is létezett saját szociálpolitika. Ott „csak” a meglévő rendeletet kell átalakítani, illetve a már bejáratott eljárásrendet és apparátust kell hozzáigazítani az új helyzethez. A gyors reagálás másik feltétele az átgondolt önkormányzati gazdálkodás. Ennek iskolapéldája a XIII. kerület, ahol a szolid adóztatási rendszer karba öltve jár a rászorulók támogatásával.
Ott már a folyamat elején kiszámolták, hogy az új rendszer milyen költséget jelent, és azt honnan teremtik elő. Ahol a költségvetés örökké egy hajszálon függ, ahol eddig egy adót sem vetettek ki, ott az új keretek meghatározása sokkal nehézkesebb és bizonytalanabb. Akad olyan kerület is, amely nyíltan a beígért állami segítségre vár. A rendszeres szociális segélyezés járásokhoz rendelése felszabadít ugyan némi pénzt, de ez messze nem elég. Néhány kerület a gyengébb adóerő-képesség okán kap kompenzációt is. A törvény az adókivetést jelöli meg az egyik lehetséges forrásként. A kerületek azonban egyelőre ódzkodtak élni a lehetőséggel. Inkább trükköztek. Alulbecsülték a költségeket, csak a kötelező minimumot hozták, esetleg a segélyért folyamodhatók körét szűkítették.
A terepjárók népe
A Józsefvárosban például külön munkacsoportot állítanak fel a kérelmezők élethelyzetének feltárására. Az ellenzéki képviselők éles szavakkal bírálták a tervet. Erőss Gábor (PM) azon kívül, hogy 35 milliós hiányt látott a rendszerben, úgy vélte, olyan gumiparagrafusok is bekerültek a helyi rendeletbe, amelyek lehetőséget teremtenek, hogy
a rászorulókat önkényesen kizárják a támogatottak köréből.
Ilyennek tartja például a lakókörnyezet rendezettségére vagy a közösségi együttélés szabályainak betartására vonatkozó kitételt.
Hibaigazítás
Cikkünk eredeti szövegváltozatában Erőss Gábort tévesen az Együtt-PM képviselőjeként szerepeltettük. A valóságban a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, és e párt színeiben politizál a közgyűlésben. A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük.
Komássy Ákos (MSZP) képviselő sokkal élesebben fogalmaz: szerinte gondolatrendőrség épül, amely a kétségtelenül meglévő társadalmi feszültségeket hatalmi eszközökkel és fenyítéssel próbálja kezelni. Kocsis Máté kerületi polgármester ezzel szemben azt állítja, hogy a tudatlan rászorulókkal, akiket ez a munkacsoport felvilágosítana, „szemben áll egy tömeg, akik terepjáróval mennek segélyért”. A testületi ülésen az is kiderült, hogy a jobb tájékoztatás jegyében csökken az ügyfélfogadás ideje, mert az önkormányzat munkatársainak pluszidőre van szükségük a környezettanulmányok elkészítésére.
Csökken a hátralékkezelési támogatás összege is, miközben élből kizárják a jogcím nélküli lakáshasználókat a segélyezettek köréből. De az előzetesben ülők sem kaphatnak települési támogatást. Az adósságkezelésnél 30 százalékra emelkedik az elvárt önrész, ha a kérelmező nem tud egy összegben fizetni. (Ha tudna, nyilván nem került volna adósságspirálba.) Tavaly a 701 milliós állami támogatással együtt 961 milliót költöttek segélyezésre. Az idén 413 milliót terveznek, amelyből 134 millió az állami forrás.
A józsefvárosiak aligha a mosható pelenka programot hiányolják majd, amit Budavár önkormányzata új szociális támogatási formaként vezetett be a környezettudatosság jegyében.
Igaz, emellett segítséget ad a 80 év felettieknek a tüdőgyulladás elleni, a csecsemőknek a rotavírus elleni védőoltáshoz, s 6000 forintos Budavári Egészségkártyával segíti a rászorulók gyógyszervásárlását. A régi támogatási formák is megmaradnak, mint a havi 10 000 forintos szociális kártya és a kedvezményes uszodabérlet.
Uszodabérlet, gyógyszertámogatás és egészségmegtartó hozzájárulás Angyalföldön is jár, de sokkal több embert érintenek a lakhatási, létfenntartási és temetési támogatások. A márciustól megszüntetett állami ápolási díjat is magára vállalta az önkormányzat. Ám hiába fizetnek ugyanannyit havonta – napi 24 órás ellátásért havi bruttó 23 600 forintot –, ha a társadalombiztosítási jogosultság elvesztése miatt 6000 forint mínusszal kell számolniuk azoknak, akik otthon ápolják idős családtagjukat.
A XIII. kerület a kisgyermekek otthoni gondozását is segíti. Csak Angyalföldön több mint 6000 családot érint hátrányosan a szociális rendszer módosítása. Az állam kivonulása tovább növeli a szegénységi kockázatot. A központi elvonás a kerületben meghaladja a 475 millió forintot, bár a helyi önkormányzat a tavalyi 400 millió helyett az idén 588 milliót költ szociális támogatásokra. Igen nagyvonalú Óbuda önkormányzata is. Az idén 673 milliót fordít több lábon álló szociális rendszere működtetésére, amibe a különféle települési támogatások, valamint a gyermekek és felnőttek szociális étkeztetése mellett belefér még krumpliosztás, tanulmányi ösztöndíjak, táboroztatáshoz nyújtott hozzájárulás, a gyermekek gyümölcsprogramja és karácsonyi ajándéka is.
Zugló külön utat választott, az országban elsőként vezette be a szociális minimáljövedelmet
Karácsony Gergely (PM) polgármester javaslatára. Az új szociális rendelet legfontosabb célja a családok elszegényedésének megakadályozása. Evégett az önkormányzat 26 ezer forintig kipótolja azoknak a kerületi lakosoknak a jövedelmét, akiknek ennél kevesebb bevételük van havonta. Az idei évtől az óvodások is kapnak tanévkezdési hozzájárulást, a születési támogatást pedig 30 ezer forintra emelik. A korábbi, jól működő segélyezési formákat is megtartják. A XIV. kerület félmilliárd forintot költ szociális támogatásokra az idén.
Többet – 630 millió forintot – irányozott elő szociális kiadásokra Újbuda önkormányzata. Az új rendelet testületi vitáján azonban felmerült, hogy ezt az összeget talán el sem tudják költeni. A kormány ugyanis, miközben megszüntetett számos ellátási formát, a törvényben arról is rendelkezett, hogy a segélyezés havi összege nem haladhatja meg az időskori nyugdíjminimum összegét, azaz idén 28 500 forintot – hívta fel a figyelmet Vécsei Éva szocialista képviselő. Talán ezért kell a tartozásrendezési támogatás igénybevételéhez például lakásmérettől és egyebektől függően 20–50 százalékos önrészt vállalni.
Az újbudai keret harmadát szánja szociális támogatásokra és juttatásokra Soroksár, de mint Geiger Ferenc polgármester megjegyezte: ez a kerület 23 ezer lakosához viszonyítja igen gáláns, hisz a szomszédos Kispesten és Pesterzsébeten háromszor annyian élnek, mégsem költenek többet. A XXIII. kerület minden eddigi támogatási formát megtartott. Az ehhez szükséges idei 50 millió forintos forrástöbbletet a beruházásokon spórolják meg.
Kispesten hatezer embert érint a szociális ellátórendszer átalakítása. A települési támogatásokra 2015-ben 193,5 millió forintot szavazott meg a képviselő-testület. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy honnan pótolják a kieső 150 milliós állami támogatást. Nem is gondoltak a rendszer bővítésére, a fő cél az volt, hogy legalább a nagy részét megtartsák a korábbi szociális ellátásoknak, bár „célzottabbá” tették ezeket. Varga Attila, a szociális és lakásügyi bizottság elnöke hibásnak és öncélúnak nevezte a kormány intézkedését, hisz egy meglévő és működő rendszert vertek szét, míg a kormányhivataloknál erre nincs meg a szükséges apparátus, azt most kell kiépíteni.
A csóró Hegyvidék
Pesterzsébetnek sem volt lehetősége a nagyvonalúságra: a szociális büdzsét a tavalyi állami támogatásokhoz adott önrésszel tudta csak emelni, így összesen 110 milliót költhet segélyezésre. Meglepő módon még ennél is kevesebbet szánnak erre a Hegyvidéken. Tavaly összesen 167 millió forintot fordítottak ott szociális ellátásokra, ebből 110 milliót az állam adott. Idén az önkormányzat 48 milliót tesz hozzá a tavalyi 57 milliós saját hozzájáruláshoz, hogy az ellátórendszert az eddigi színvonalon fenntartsa. Így jön össze erre a célra 105 millió.
|
Ételosztás. Csak Budapesten 80-100 ezer ember jelentkezhet át más címre a nagyvonalú segély reményében
Szabó Bernadett / Népszabadság |
Jóval bőkezűbb Belváros-Lipótváros, amely lakosságszámát tekintve vélhetőleg országos viszonylatban is a legtöbbet költi szociális ellátásra. Idén 620 millió forintot irányzott elő erre a feladatra. Újpest sem keveset, 440 milliót szán szociális segélyezésre, miközben Csepelen 183 milliót oszthatnak szét. Az önkormányzatok egyébként szigorúan veszik a „saját adó, saját lakos” elvét, és csak azokat támogatják, akik állandó lakcímmel bírnak a kerületben. Így a be nem jelentett albérlőket, szívességi lakáshasználókat – több ezer embert – kizárnak a segélyezettek köréből.
Az előzetes számítások 3-4 milliárd forintos plusz önkormányzati terhelést prognosztizáltak a szociális ellátórendszer átalakítása nyomán Budapesten. A kormányhivatal információi szerint Budapest 24 – a fővárosi és a 23 kerületi – önkormányzata összesen 5,7 milliárd forint értékű települési támogatást tervezett be a költségvetésébe. Győri Péter mindent összevetve úgy látja, hogy az állam kivonulása nem csupán a jóléti államok normáihoz képest példátlan, hanem a régió országaiéhoz mérten is. Társadalmi hatása pedig egyelőre megbecsülhetetlen.
