Ha nincs menekült, jó lesz a bürokrata is

Szerinte különben azok nagyobb részét sem lehet felszámolni. Továbbra is szükség lesz például az egészség- és nyugdíjbiztosítóra, a népesség-nyilvántartásra, a bevándorlási hivatalra, az igazságügyi szakértői intézetekre, a közlekedési hatóságra vagy a meteorológiai szolgálatra, így a cél csak a hatósági feladatokat ellátó közhivatalok viszonylagos önállóságának megszüntetése lehet, magyarán a központosítás.

– A kormány mindent összekever mindennel, ahogyan azt a pillanatnyi érdeke kívánja – kommentálta a bürokráciacsökkentésről szóló híreket Földiák András, a közszféra érdekképviseleteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vezetője. Úgy látja, bedobtak egy értelmezhetetlen fogalmat, miközben annak tényleges tartalmát senki nem ismeri. Sikerült addig eljutni – mondta –, hogy sokan már a kétségkívül jelentős állami támogatással működő MÁV vasutas dolgozóiban is leépítendő bürokratát látnak, hiszen nem kis részben a költségvetésből származik a fizetésük.

Földiák felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem tekinthető eltúlzottnak a költségvetési szférában foglalkoztatottak aránya. Ha a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók vagy a rendőrök számát a népességszámhoz viszonyítják, az európai középmezőnyben állunk. Kétségkívül kedvezőtlenebb a helyzet, ha a viszonyítási alap a foglalkoztatottak száma, de a SZEF-elnök szerint erre hivatkozva kockázatos leépítésbe kezdeni, mert az a közszolgáltatások színvonalának gyors romlásához vezethet.

A szakszervezetek sem tartják elképzelhetetlennek, hogy sok mindent hatékonyabban lehetne csinálni, s indokolt lehet akár a létszámcsökkentés is. Ehhez azonban Földiák szerint az egyes szakterületeket alaposan át kellene világítani. Most viszont nem folyik érdemi párbeszéd, hanem inkább új ellenségképet kreál a kormány az elnök szerint: ha már nincs menekült, jó lesz a bürokrata is.