– Polgármester úr, ön azt gondolja, hogy Bognárné tette tönkre a traktort és firkálta össze a falat? – kérdezem Szalai Miklóst. – Én ilyet nem állítok – hárítja el a feltételezést, ám hozzáteszi: – Korábban hasonló durvaság nem történt a faluban, a két ügy között tehát bizonyára van valami összefüggés.
A településen Amál néniként ismert Bognár Lászlóné negyven éve neveli a legkisebbeket a faluban. – Mélyen elítélem a rongálást és semmi közöm hozzá – fogad, ezzel megelőzve a kellemetlen kérdést, szokott-e éjszakánként falloszokat firkálni a falra.
– Nem számítottam arra, hogy mást választanak helyettem vezetőnek – mondja. – Úgy építettem fel az életemet, hogy a most megújuló társulási óvodát még legalább három évig irányítom, hiszen a gyerekek és a szülők egyaránt szeretnek, a munkámban senki nem talált kifogást.
– Személyes ellenszenv vezette a polgármestert – fűzi hozzá Bognárné ugyancsak óvónő lánya, Vargáné Bognár Gyöngyi.
– Mivel vívta ki az ellenszenvét?
– Talán azzal, hogy ellentmondtam neki akkor, amikor karácsony és szilveszter között akart ablakokat cseréltetni az óvodában. Merthogy a szabályok szerint hasonló felújítást csak a nyári szünetben lett volna mód elvégezni – mondja Bognárné. – Ennyi elég ahhoz, hogy ne válasszák újra? – Úgy látszik, itt elég – bólint rá.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A polgármester viszont azt mondja, ők, az óvodát működtető társulás másik községének, Pásztorinak a polgármesterével együtt a Győrből pályázó hölgyet látták talpraesettebbnek, Bognárné ráadásul nem is akarta kitölteni mind az öt évét vezetőként.
– A szakmai bizottság ezért is ajánlotta a döntéshozónak, hogy bízzanak meg egy évre, aztán utána határozzanak hosszú távra – idézi fel a történteket Bognárné. – A nevelőtestületből csak egy ember nem szavazott rám, a szülői munkaközösség is engem támogatott, mindhiába.
Ezt igazolja kérdésünkre Pásztoriban a szülői munkaközösség egyik vezetője, Kálmánné Soós Csilla is, akinek már a negyedik gyereke jár ebbe az óvodába. – Mi úgy tudjuk, hogy Pásztori polgármestere is Bognárné mellett állt, nem igaz tehát az, ami a röplapon szerepel – állítja egy másik szülő, Zajácz-Jandó Ildikó.
A szilsárkányi szülők viszont nem szólaltak meg. Küldözgettek bennünket egyik családtól a másikig, de névvel nem vállalták a véleményüket. Egyikük úgy fogalmaz: – Ha kereke lenne a házamnak, eltolnám innen.
Pásztori polgármestere, Roncs Gábor azt mondja, ő maga Bognárné mellett érvelt, mert a falujuk lakói egyértelműen azt szerették volna, hogy az asszony vezesse tovább az óvodát. Bár részleteket nem mond a polgármestert azt megjegyzi: „Biztos voltam abban, hogy a szilsárkányi polgármester nem hosszabbítja meg Bognárné megbízatását személyes okok miatt." Azt pedig – folytatja – kifejezetten nehezményezi, hogy az óvónőt vádoló szórólapokon az ő nevét feltüntették, hiszen ehhez nem adta hozzájárulását. És kitér arra is: az óvodavezetőt az intézményt működtető két falu vezetése nevezik ki, csakhogy a döntésben, több lakosa miatt nagyobb súllyal esik latba Szilsárkány szava. Épp ezért még csak szavazást sem tartottak, gyakorlatilag Szilsárkány első embere döntött az ügyben – mondja Roncs Gábor.
Később megnézzük még az önkormányzat épületének a falát. Az épület udvarra néző oldalát pingálták ki falloszokkal.
Az udvaron egy játszótér is áll. – Az önkormányzat létrehozott egy céget földmunkákra, fűnyírásra, külső megbízásokat is vállaltunk azzal a traktorral, amit kibeleztek – mondja a polgármester.
A rongálás ügyében a rendőrség nyomoz.
