A fizetésképtelen jelzáloghitelesek helyzetének javítására legfeljebb részleges megoldások születtek. A szigorú feltételekkel bevezetett magáncsődöt egyelőre alig néhány száz háztartás vette igénybe. A Nemzeti Eszközkezelő programjának bővítése lényegesen elmarad a segítségre szorulók számától. Az eladósodottság továbbra is 400 ezer embert érint. A nem teljesítő jelzáloghiteles háztartások száma 140 ezerre tehető. Ennél jóval többen – 946 ezren – fagyoskodnak télen a saját otthonukban, mivel nincs pénzük fűtésre. De nekik legalább van hol lakniuk. A hajléktalanok száma eléri a 30 ezret.
Ám ez csak a jéghegy csúcsa. A bizonytalan jogi hátterű – jogcím nélküli lakáshasználók, feketealbérlők, szívességi ágyhasználók – száma több százezerre tehető. A magyar szegénytelepeken 300 ezer ember él. Komfort nélküli lakásokban 425 ezren, beázó tető alatt, penészes falak között 2,5 millióan, túlzsúfolt lakásokban közel négymillióan laknak.
Rajtuk vajmi keveset segített a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése,
az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó áfa-csökkkentés, a magánerős házépítéskor kérhető adó-visszatérítés, illetve az építésügyi eljárás egyszerűsítése. Mindez inkább a lakhatási támogatások tehetősebbek felé irányuló átrendezését, illetve a nekik címzett támogatások mértékének jelentős növelését szolgálta. Az állam tavaly több mint kétszer annyit költött a jobb jövedelmi helyzetben lévők lakhatásának támogatására, mint a lakhatási szegénységben élők megsegítésére. A lakás-takarékpénztári megtakarítások, a különféle kamat- és hiteltámogatások, a szocpol és a csok, valamint a devizahitelesek segítésére 107,4 milliárdot fordítottak tavaly. Ez az összes lakhatási költség 67 százaléka. Ezzel szemben a Nemzeti Eszközkezelő 35,2 milliárdot költött az adósok lakásainak megvásárlására, 8,9 milliárd jutott a központi lakásfenntartási támogatásra, 1,5 milliárd a gyermekvédelmi lakásalapra és 8 milliárd a hajléktalanok segítésére. Ez összesen 53,6 milliárd, a lakhatásra költött állami pénz 33 százaléka.
A jelenlegi támogatási rendszer a Habitat szerint arra ösztönzi a családokat, hogy az ország gazdaságilag hátrányos helyzetű településein építkezzenek, ott viszont kevesebb a munkalehetőség és kisebb az esély a minőségi oktatásra.
