galéria megtekintése

Fiúnak öltözve próbálják elkerülni a nemi erőszakot a menekült kislányok

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 15. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

„Hogy mi háborít fel? Hogy mi sokkol leginkább? Ha látok egy menekült családot és azt, hogy a gyereket széttaposott kartondobozokkal takarják be. Meg az, hogy az árva gyerek menekülteket szívesen befogadnák osztrák családok, naponta kapok több ilyen telefont, de az ausztriai törvények ezt nem teszik lehetővé” – fakadt ki szenvedélyesen a lapunknak adott interjúban Katharina Glawischnig.

A bécsi ügyvédnő a menekülteket segítő, bécsi központú civil szervezet, az Asylkoordination Österreich (AKÖ) főállású jogásza. Jó egy éve hozzá tartoznak a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek (német rövidítéssel UMF) ügyei. Korábban három évig felnőtt menekülteknek nyújtott jogi segítséget.

Glawischnignak bőven van dolga,

tavasz óta meredeken emelkedő számban nyújtanak be kiskorúak – döntő többségükben afgánok és szírek – menedékkérelmet az osztrák hatóságokhoz.


A 18 évnél fiatalabb, felnőtt kísérő nélküli gyerek menekültek száma Ausztriában jelenleg meghaladja a 3800-at, ami sok, bár Svédországban hétezer „egyedülálló” kiskorú menedékkérőt regisztráltak. Az ausztriai helyzet azonban így is drámai – folytatta az ügyvédnő, aki maga is anya.

 

Hangsúlyozottan gyerekmenekültekről, és nem menekült gyerekekről beszél, szerinte ugyanis

az elnevezés is fontos.

A szövetségi és tartományi kezelésben lévő menekültszállások túlzsúfoltak, a kiskorúak megfelelő elhelyezése megoldatlan. A civil szervezetek szívesen segítenének, de az osztrák állam minden esetben az akarja, hogy a civilek finanszírozzák egy megfelelő ingatlan vételét vagy bérlését, majd annak renoválását és berendezését.

Több százezer eurós kiadásokat várnak el a pályázati pénzekből és adományokból dolgozó civilektől, akik az előfinanszírozást képtelenek teljesíteni. Mindenesetre előrelépés, hogy a nagykoalíciós kormány – Werner Faymann (SPÖ) kancellár július végi bejelentése nyomán –

77 euróról 95 euróra növeli a kiskorú menekültek ellátására kiutalt napidíjat. Egy osztrák árva esetében a támogatás napi 120 eurótól indul, az átlag 150 euró, s Glawischnig méltatlannak, embertelennek tartja, hogy az osztrák állam származás alapján megkülönböztet egymástól gyerekeket.

A kancellár által bejelentett napidíjemelés 32 millió euró pluszkiadást jelent a költségvetésnek. Ezt jelentős részben meg lehetne spórolni, ha engedélyeznék az örökbefogadást. Majd elmesélte annak az afgán fiúnak a történetét, aki az elmúlt hónapokban már nagyon jól beilleszkedett egy osztrák családba. A fiúnak azonban minden este a közös vacsora után vissza kell térnie a híres-hírhedt traiskircheni menekülttáborba, ahol közel kétezer kiskorú társával együtt a földön kénytelen aludni.

Katharina Glawischnig
Katharina Glawischnig

A menedékkérelmi eljárások gyakran elhúzódnak, s ezalatt a kérelmező gyakran betölti a 18. életévét. A nagykorúvá váltakat azonban nem utasítják ki, az illetők kaphatnak és kapnak is a menekültstátusznál gyengébb ideiglenes védelmet vagy tartózkodási engedélyt, amennyiben bizonyítják, hogy beilleszkedtek, vagyis iskolába járnak, szakmát tanulnak, tudnak németül.

Az 1991-ben több civil szervezet egyesüléséből alakult AKÖ tapasztalatai szerint az Ausztriába érkező egyedülálló gyerek menekültek döntő része 16 év körüli, azt, hogy valaki 18 év alatti-e, többlépcsős orvosi vizsgálatokkal állapítják meg,

a fogazat mellett a kulcscsont fejlettsége a döntő.

Többségük árva vagy elszakadt a családtól, a szülőket, hozzátartozókat megölték vagy elűzték. A nemek aránya 90:10 százalék a fiúk javára, bár vannak lányok, akik fiúnak öltözve próbálják megvédeni magukat a rájuk leselkedő veszélyektől.

Ezek közül a leggyakoribb a nemi erőszak. Az ügyvédnő elmesélte annak a két 15-16 éves szír lánynak a megpróbáltatásait, akit útközben többször megerőszakoltak. A sorozatos szexuális agresszió következtében mindketten teherbe estek, s nemrég abortuszon estek át egy ausztriai klinikán.

Lépnek a németek, másként adnának

Németországban felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat – jelentette be a belügyminiszter. Thomas de Maiziere a ZDF csütörtök késő esti hírműsorában azt mondta, uniós kollégáitól rendre azt hallja, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérők azért akarnak Németországban menedékjogot kérni, és nem például Franciaországban vagy Hollandiában, mert nagyon magas az ottani ellátás színvonala. „Ez azt jelenti, hogy meg kell indítani a diskurzust az emberi méltóság és az ellátás európai szabványairól, Németországban pedig felül kell vizsgálni a juttatások rendszerét” – mondta.

Rámutatott: a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény alapján egy németországi menedékkérő juttatásai elérik egy albániai rendőr jövedelmét. Leszögezte, a juttatásokat nem lehet tetszés szerint csökkenteni, mert az alkotmánybíróság döntései „viszonylag szűk” teret hagynak. Ugyanakkor a politikus szerint meg lehet fontolni, miként alakítható a pénzbeli és a természetbeni juttatások aránya. „Adhatunk több természetbeni juttatást, és alaposan ránézünk majd a költőpénzre” – mondta Thomas de Maiziere. (MTI)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.